30 százalékkal kevesebb pénzből tudnak vásárolni a magyarok, mint amennyi az európai átlag.
A jövedelme majdnem felét tudja bolti vásárlásra költeni az átlagos magyar – számolt a GfK. Az EU-ban ennél kisebb arányt Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában mértek, illetve a megvizsgált országok közül még az unión kívül Szerbiában.
Magyarországon 4572 euró (közel 1,8 millió forint) az az összeg, amelyet egy ember átlagosan elkölt a kiskereskedelemben egy év alatt. A 25 megvizsgált országban 6517 euró ugyanez a szám, vagyis mi az átlag 70 százalékán állunk. Nem túl meglepő, hogy a lista élén 12 067 euróval Luxemburg áll, utána jön Svájc, majd Dánia.
Az országon belül Budapesten a legnagyobb a kiskereskedelmi vásárlóerő, 13 százalékkal magasabb, mint a magyar átlag, de még ez sem éri el a szlovén vagy a horvát országos szintet. A legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ami a magyar átlag 84 százalékát hozza, vagyis egy kicsit gazdagabb Bulgáriánál.
Ez egy kicsit más statisztika, mint amilyet az EU használ a háztartások fogyasztásának mérésére, és amely azzal híresült el pár hete, hogy kiderült, Románia és Bulgária is gazdagabb nálunk. Az az összes háztartási fogyasztást méri, a GfK pedig azt nézi, hogy a kiskereskedelmi vásárlásra mennyit költünk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.