Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Folytatná a bővítést a kormány, de elsősorban nem Ukrajnával foglalkozna, kiemelten kezelné a demográfiát, de még inkább a versenyképességet egy olyan hat hónapban, amely alapvetően nem erről szól majd. Bemutatkozott a soros elnökség.
Make Europe Great Again!
Vagyis: tegyük naggyá újra Európát! Ismerős valahonnan ez a szlogen? Nos, úgy tűnik, a magyar kormány biztosra megy: ha saját magának Silvio Berlusconitól kölcsönzött jelmondatot (Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!), a július elsején kezdődő európai uniós elnökségének Donald Trumptól. A republikánus volt elnök és mostani elnökjelölt persze nem Európa, hanem Amerika nagyságát akarja visszacsinálni, Orbán Viktornak – már csak a közelgő amerikai elnökválasztásra tekintettel is – jól jöhetett a szlogen, amelyet hivatalosan – a magyar elnökség prioritásaival és programjával együtt – kedd délután a Várkert Bazárban mutatott be Bóka János EU-ügyi miniszter és Kovács Zoltán államtitkár.
Bóka a párhuzammal kapcsolatban annyit jegyzett meg, „nem tudok arról, hogy Trump valaha is nagy Európát akart volna”, Kovács pedig hozzátette: emlékezhetünk, hogy az első magyar EU-elnökség is hasonló jelszóval (Strong Europe, vagyis Erős Európa) indult el 2011-ben.
A logóval kapcsolatban viszont igazán nem lehet lopással vádolni a kormányt: az elnökség emblémája a Rubik-kocka. A politikusok ennek a szimbolikájáról is beszéltek: először is a magyar innováció és találékonyság talán legjobban ismert termékéről van szó, mellesleg pontosan annyi elemből (27-ből) áll, amennyi tagországa van az EU-nak, és a maga bonyolultsága ellenére is megvan az a mód, amellyel ki lehet rakni, ahogy „bár sokszor sokféleképpen gondolkozunk, a kocka lehetőséget ad arra, hogy amikor kirakják, egyszerre érvényesüljön benne az európai gondolat és a tagállamok nemzeti akarata” – magyarázta Kovács Zoltán, aki szerint a magyar szerepfelfogás és kompromisszumkeresés is megjelenik a 3×-as szerkezetben.
Vagy ahogy az elnökségről szóló kiadványban olvasható:
Magyarország tisztességes közvetítőként, a tagállamok és intézmények közötti lojális együttműködés szellemében fog dolgozni egy valóban erős Európa békéjéért, biztonságáért és jólétéért.
Az elmúlt hónapok-évek kormányzati EU-politikáját felidézve néha talán nehéz rájönni, mire is gondoltak, most mindenesetre kénytelen a kormány szerepet váltani. Az elnökség ugyanis elsősorban koordinációs terep, ahol lehet saját prioritásokat találni, egyes témákat pedig elásni, egy dolgot azonban tiszteletben kell tartania a kormánynak: az asztalfőt nem igazán illik csapkodni a tárgyalások során.
Márpedig ez a félelem igen erőteljesen jelent meg az elmúlt időszakban. Az, hogy a magyar elnökség ellenszélben kezdi meg a munkáját, egyáltalán nem túlzás, olyannyira, hogy még az is felmerült tavaly, vegyék el a féléves tisztséget. Erre eddig nem volt példa az Európai Unióban – igaz, nem ez lenne az egyetlen dolog, amit a magyarokon tesztelnek.
A „magyar fenyegetés” egy személyi döntést is befolyásolhatott: Charles Michel, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke – aki az uniós logika szerint a soros elnök ország első embere (esetünkben a magyar kormányfő) helyett tulajdonképpen állandó elnöke az EU vezető testületének – idő előtt tervezte távozását, ám felmerült, hogy ha nem sikerül az utódját gyorsan megválasztani, akkor jobb híján a tisztség mégiscsak a soros elnök első emberére, vagyis Orbán Viktorra száll. Michel inkább meggondolta magát.
A magyar elnökség domináns eseménye mégis az uniós őrségváltás lesz majd, hiszen az EP-választást követően nem csak új Európai Tanács-elnök lehet, és új parlament áll fel, hanem az Európai Bizottság is elnököt választ, és – mielőtt bárki aggódni kezdene, hogy Szijjártó Péter is kiemelt szerepet kap a következő félévben – az EU kül- és biztonságpolitikai megbízottja is lecserélődhet. Az új vezetői csapat megválasztására egyébként éppen az elnökség bemutatkozása előtti napon tettek – informális módon – egy első kísérletet az állam- és kormányfők, ami nem hozott sikert.
Azt ugyan nem tudni, végül min bukott el a próbálkozás, azt azonban igen, hogy az egyik kerékkötő megint csak Magyarország volt: Bóka János hétfőn a Politicónak, kedden pedig a bemutatkozó sajtótájékoztatón is elmondta, hogy Magyarország nem támogatja a legbiztosabb befutónak tartott Ursula von der Leyen személyét az Európai Bizottság élén. „A másik két jelölttel kapcsolatban kifogást nem fogalmaztunk meg eddig” – közölte a politikus, aki azért kiemelte: a kérdésben minősített többséggel hoznak majd döntést, vagyis azt Orbán Viktor nem vétózhatja meg.
A döntés tehát nem is az elnökség feladata lesz, hanem az állam- és kormányfőké, alapesetben ez a jövő heti (immár formális) találkozójukon zárhatják le a kérdést, vagyis itt dőlhet el az is, ki váltja Charles Michelt (jelenlegi állás szerint António Costa volt portugál miniszterelnök) és ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselőt (jelen állás szerint Kaja Kallas észt miniszterelnök), meg természetesen az, hogy folytathatja a következő öt évben Von der Leyen.
Minden más csak részletkérdés? Ez azért túlzás, még úgy is, hogy a magyar elnökséget alapvetően fogja meghatározni ez a folyamat, illetve az Európai Bizottság felállása, ami, tapasztalatok szerint, akár az év végéig elhúzódhat.
A magyar kormány mégis fontos szerepet kaphat, hiszen az EU őrségváltásán túl a világban, de még az unióban is zajlik az élet. Bóka az elnökség legfontosabb prioritásaként a versenyképességet nevezte meg, ezen belül is egy „Új Európai Versenyképességi Megállapodás” elfogadása a cél. Bár sok minden sodorta el az elmúlt időszakban ezt a kérdést, valójában erről már most is komoly diskurzus folyik az EU-ban, összefügg például a kritikus nyersanyagok, technológiák terén az unió önállóságával, az innovációban való lemaradásával vagy éppen azzal, hogy az amerikai protekcionizmus és a kínai nyomulás közé beszorulva az európai ipar végképp lemaradhat.
A további kiemelt témák sem meglepőek: az elnökség ez európai védelmi politika megerősítését, „következetes és érdemeken alapuló” bővítéspolitikát, az illegális migráció megfékezését (az érintett harmadik országokkal való együttműködéssel), a Bóka által „rendkívül sikeresnek” nevezett kohéziós politika jövőjének kialakítását, „gazdaközpontú” agrárpolitikát, illetve a demográfiai kihívások kezelését nevezték meg. Utóbbi témának szentelik egyébként a hat hónapos periódus legkiemeltebb eseményét, egy informális csúcstalálkozót is. A demográfiával kapcsolatos tárgyalásokról a miniszter annyit mondott el, hogy annak alapját a tavaly közzétett demográfiai eszköztár adja, és olyan kérdéseket vitatnának meg, mint a fenntartható munkaerőpiac, a munka és magánélet egyensúlya vagy éppen az unióban is komoly problémát jelentő agyelszívás kérdése.
Érdemes azért visszatérni egy másik kiemelt témára, a bővítés kérdésére is, annál is inkább, mivel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy a magyar elnökség prioritása lesz a bővítés felgyorsítása – igaz, ezt moldovai szakértők képzésével kapcsolatban ígérte meg, szó sem esett arról, mi lesz Ukrajnával. Olyannyira, hogy már olyan hírek is felreppentek, hogy a belga elnökség tulajdonképpen átlökné a startvonalon az országot, és már a magyar elnökség előtt áldását adná a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, nehogy a magyarokon elakadjon. Ehhez képest Szijjártó a múlt héten azt közölte: az ukrán csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába „minden magyar feltétel bekerült”.
A hvg.hu ezzel kapcsolatos kérdésére ezt Bóka János is megerősítette, elismételve azt, hogy a kormány az érdemeken alapuló folyamatban gondolkodik. Kiemelte: egyes európai intézményekben „bővítési lelkesedés” alakult ki a három kelet-európai országgal kapcsolatban (Ukrajna, Moldova és Grúzia, igaz, utóbbinál a nemrég elfogadott ügynöktörvény finomíthatja a képet), a magyarok célja ehhez képest az, hogy ebből a lelkesedésből jusson valamennyi a Nyugat-Balkánra is. És hogy mivel lenne elégedett az elnökség végére? Úgy fogalmazott, hogy ezek az országok „legalább egy lépéssel kerüljenek közelebb a tagsághoz”. Szerbia esetében ez újabb tárgyalási csomag megnyitását jelenti, Montenegrónál egy újabb kör lezárását, míg Észak-Macedónia és Albánia esetében egy kormányfői konferencia összehívását, és minden esetben azt, hogy az országok akár a csatlakozás előtt hozzáférhessenek egyes tagságból fakadó előnyökhöz (erre példaként az egységes fizetési övezetbe – SEPA – való felvételt említette).
Ami pedig Ukrajnát illeti, annyit mondott, hogy a csatlakozási folyamat „az előírt eljárásrendben folytatódik”, vagyis tovább tart az ukrán jogrendszer átvilágítása (screening), ami alapján az Európai Bizottság értékeli a tárgyalások megkezdésére való képességet. Magyarul: „az eddigi ütemezés alapján a fejezetek megnyitása még fel sem merül” – fogalmazott Bóka.
A bővítés persze mást is jelent: Románia és Bulgária hosszú évek alatt is csak részben tudott belépni a schengeni övezetbe, a kormány célja az, hogy elérje, a személyek szabadok mozgását lehetővé tevő rendszert kiterjesszék a két ország szárazföldi határaira is – praktikusan ez a magyar–román határ átjárhatóságát is jelentené.
Van azonban lezáratlan kérdés Magyarországgal kapcsolatban is: nemrégiben a belga és az osztrák külügyminiszter is a 7. cikk szerinti eljárás felmelegítéséről beszélt, amiben Magyarország nyilvánvalóan nem érdekelt, abban annál inkább, hogy megoldás szülessen végre a zárolt uniós források ügyében. Bóka itt azt emelte ki: jogalkotási javaslat csak a bizottságtól érkezhet a jogállamisági eljárással kapcsolatban – vagyis sokat nem segít, hogy a soros elnökséget történetesen Magyarország adja.
Az elnökség központi rendezvényhelyszíne a Várkert Bazár lesz, a második helyszín a Bálna – vagyis eltérően 2011-től, most nem hagyja el a fővárost a csapat.
Több mint 120 jogalkotási dossziét örökölt meg az elnökség, ennek tárgyalása több mint 50 tanácsülésen, illetve több mint 30, a Tanács és az EP közötti egyeztetésen zajlik majd.
Formális (szakminiszteri) tanácsülés 37 lesz.
230 rendezvényt tartanak Magyarországon, ebből 16 az informális miniszteri ülés, és kettő a kiemelt csúcstalálkozó.
Rubik-kocka-kirakó verseny nincs köztük.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
