Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A rendőrség, a Klebelsberg Központ és a kormányzati infokommunikáció vannak az újabb költségvetési átcsoportosítás legnagyobb nyertesei között, de az is újra kiderült, hogy több minisztérium rosszul számolta ki, mennyi pénzre van szüksége, hogy fizetést adjon a saját dolgozóinak.
Újra átírta a kormány a költségvetést, immár tizenhatodszor – ebből három módosítás még 2023-ban történt meg, vagyis azelőtt, hogy egyáltalán hatályba lépett volna az idei büdzsé. Arról már beszámoltunk, hogy a kórházi adósságrendezésre 41 milliárd forintot odaadtak (valószínűleg úgy, hogy a hiányt megnövelik ennyivel, mivel nem jelölték meg, hogy honnan vesznek el pénzt), de
ezen felül még 34 milliárd forint átcsoportosításáról döntöttek.
Ennek a pénznek a legnagyobb részét, 21,2 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházásaitól veszik el, 12 milliárdot a központi maradványelszámolási alapból, ezen kívül még 886 millióval a köznevelés keretét csökkentették, de ehhez képest aprónak számító 29 millió forinttal megvágták a kulturális intézetek szakmai keretét is.
A legtöbb pénzt, 6,7 milliárd forintot a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak adták, közelebbről nem részletezett területfejlesztési munkákra. Ennél kicsivel konkrétabb célra megy el az a 4,8 milliárd forint, amelyet a rendőrségnek adtak, és majdnem ugyanennyi, 4,4 milliárd forint jutott a Klebelsberg Központnak.
A többi, még egymilliárdosnál nagyobb tétel között
- 3,7 milliárd forint jut kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra,
- 3,1 milliárd forint ment a Külgazdasági és Külügyminisztérium külügyi fejlesztési programjaira,
- 3 milliárd a Terrorelhárítási Központnak,
- 2,2 milliárd a vízügyi igazgatóságoknak,
- és 1 milliárd az Információs Hivatalnak.
De most adtak pénzt több minisztériumnak is a saját igazgatásukra – vagyis arra, hogy amikor a költségvetést megírták, rosszul lőtték be, hogy mennyi pénzt kell a saját dolgozóik fizetésére szánni, ezért ezt most kipótolják. Így jutott az energiaügyi tárca 500, a külügy 583, az EU-s ügyek minisztériuma pedig 545 millió forinthoz, a Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig 29 millió forint pluszpénzzel volt kénytelen beérni. Van azért persze, ami ennyivel nem gazdagodott: az állami egyetemek és főiskolák még 741 ezer, a nem állami felsőoktatási intézmények pedig 260 ezer forint pluszpénzhez jutottak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
