Egy hazai felmérésből kiderült az is, honnan tájékozódunk a legszívesebben.
A hazai felnőtt lakosság 84 százaléka próbál tájékozódni és információt szerezni azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülheti el, hogy a telefonon vagy interneten, gyakran bankok nevében elkövetett visszaélések alanya legyen, és a legtöbben a hatóságok után a bankokat tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak – derült ki a CIB Bank megbízásából készített friss reprezentatív felmérésből.
A kutatás adatai szerint a csalások érintettjeinek legjellemzőbb reakciója a fokozott félelem és az óvatosság.
- Az összes érintett 28 százaléka, a ténylegesen megkárosítottak 58 százaléka jobban fél az eset óta.
- A valóban megkárosítottakra jellemző a szégyen és saját maguk hibáztatása: 37 százalékuk él meg szégyent, 23 százalékuk gondolja a saját hibájának, hogy be tudták csapni.
- Az érintettek negyede számolt be arról, hogy az eset után már tudja, hogy mire kell figyelnie, de hasonló azok aránya is, akik úgy gondolják, hogy a csalók eggyel mindig előttünk járnak, vagyis tartanak tőle, hogy adott esetben újra áldozattá válhatnak.
Mint korábban írtuk, a Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint 2023-ban csak a banki csalások során 18 296 magyart károsítottak meg úgy, hogy megszerezték a csalók a bankszámlához tartozó adatokat. Mindez azt jelenti, hogy naponta 50 ember esett a bűnözők áldozatává, akinek összesen 23 milliárd forintnyi kárt okoztak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.