A hatósági ügyintézőnek felsőfokú végzettség kell, előnyt jelent, ha hatósági ügyintézésben van valamilyen tapasztalata, gyakorlata. Abból főzünk, ami a rendelkezésünkre áll. A közszférában nem olyan könnyű munkatársakat találni, egy szűk kör szokott jelentkezni, adott helyekre – magyarázta csütörtökön a Fővárosi Törvényszék egyik kis tárgyalójában Tiba Zsolt, Zugló jegyzője. Tibát tanúnak idézte a bíró egy munkaügyi perben, amit Dienes János indított, miután munkaviszonyát a kerület furcsán varrta el 2023 végén.

Dienes Zugló főépítésze volt, így rajta ment át minden olyan nagyobb beruházás, amit a XIV. kerületben meg akartak építtetni, legyen szó akár kormányzati, akár szimpla, kerületi ügyekről. Illetve ment volna, Dienes ugyanis egy ponton elkezdte keményen bírálni ezeket a projekteket, különösen egyet, a Bosnyák téri gigaberuházást. Ő maga erre a sztorira már csak a Bayer-ügyként hivatkozik, a félreértések elkerülése miatt azonban itt érdemes tisztázni, hogy nem Bayer Zsoltról, hanem a Bayer Construct nevű beruházóról van szó. Dienesnek – elmondása szerint – nem is velük, hanem Horváth Csaba szocialista polgármesterrel gyűlt meg igazán a baja.

A Bayer Construct Bosnyák tér gigaberuházása

Veres Viktor

Dienes és Horváth Csaba között Horváth 2019-es megválasztása után valamikor elmérgesedett a viszony. Nem világos, hogy pontosan mikor és miért, de úgy tűnik, kettejük kapcsolatának a Bayer-ügy ártott.

A Bosnyák téri építkezés nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, ezzel a jogállással pedig gyakorlatilag a kormány kivette azt a helyi szabályozás hatálya alól, minden előírás alól felmentést ad, sőt, kormányrendeletbe foglalva állapít meg egyedi paramétereket a fejlesztő igénye szerint – írta a témában a Válasz Online. Erre a zuglói beruházásra összesen hét kiemelő rendeletet hoztak. Dienes pedig ezen a ponton feküdt keresztbe, neki ugyanis, mint főépítésznek városépítészeti szempontból ehhez még volt hatásköre.

Belátta, hogy arra, hogy a beruházást pontosan miként valósítja meg a beruházó, nincs hatásuk, nem lehet rajta változtatni. Viszont azon igen, ahogyan a beruházás környezete fog alakulni. Ehhez el kellett volna fogadni egy településrendezési szerződést a Bayer Construct és Zugló között, amely megágyazott volna egy későbbi megállapodásnak. Utóbbiban rögzítették volna, hogy mit valósít meg a Bayer a korábban vállalt beruházáselemek közül, ahogy azt is, hogy mennyit fizet azért, amit végül nem épít meg. Utóbbi kategóriába tartozik például a beruházás alá tervezett mélygarázs, melynek értékét egy forrásunk óvatos becsléssel ötmilliárd forint körüli összegre lőtte be.

Horváth Csaba polgármester a tárgyalások során elsőre azt támogatta, hogy a kerület minél gyorsabban egyezzen meg a Bayerrel, abba a verzióba is hajlandó lett volna belemenni, hogy a beruházó ne fizessen semmit. Időközben viszont kiderült, hogy a Bosnyák téri ingatlanberuházás épülettömbjére bejelentkezett az állam, 244 milliárd forintért vinnék kormányzati épületként az irodákat. Az első szerződéstervezetben ennek ellenére a kerület nem kért pénzt az eredetileg beígért, később viszont meg nem épített beruházáselemekért. A licit viszont később beindult, a folyamatos aggályok miatt a Bayer előbb 250 milliót, végül pedig már 2,5 milliárdot ajánlott.

A településrendezési szerződés végül a felajánlott összegek ellenére sem jött össze. Dienes munkaviszonya pedig furcsa körülmények között megszűnt Zuglóban tavaly novemberben. Az esetről a sajtó már akkor beszámolt, több ok miatt is. Kezdetben azért, mert Dienesről hamar kiderült, hogy szakvéleményeiben élesen bírálta a beruházást. Később viszont már azért, mert Dienes munkaügyi pert indított eltávolítása miatt. Állítja, hogy joggal való visszaélés történt.

Az önkormányzat viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Dienest nem akarták kirúgni. Tiba Zsolt jegyző a per csütörtöki tárgyalásán azt mondta, Dienesnek felkínáltak egy, a környezetvédelemmel összefüggő hatósági ügyintézői állást a hivatal igazgatási és hatósági főosztályán addigi főépítészi állása helyett. A főépítész azonban ezt komoly visszalépésnek érezte, nem fogadta el, ezért szűnt meg jogviszonya Zuglóban.

Arról, hogy Dienes János főépítészből hatósági ügyintézőt csinál, Tiba Zsolt jegyző döntött saját hatáskörében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (7) b) és 63. § (2) d) pontja kötelező rendelkezése alapján. A kerület által hivatkozott 48-as paragrafus vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe való áthelyezésről szól. Kiemelt jelentősége ennek azért van, mert ha a 48. paragrafust alkalmazza a munkáltató, akkor nem szükséges indokolnia a munkavállaló felé, pontosan miért mozdítja őt el vezetői pozíciójából. A bíróságon csütörtöki vallomásában a hivatal humánpolitikai osztályát vezető jegyzői kabinetvezető azt mondta, Dienes, amikor tudatták vele a döntést, érdeklődött is annak okairól, viszont ők erre nem válaszoltak. Ha simán csak kirúgták volna, minimum írásba kellett volna adniuk annak okát.

A bosnyák téri irodaházak látványterve

Bayer Property

Dienes azt gyanítja, hogy azért távolították el, mert negatív szakvéleményeket adott a Bayer-ügyben, amely valójában egy több száz milliárd forintos beruházás, kormányzati érdekekkel. Az önkormányzat szerint az eltávolításnak viszont semmi köze a Bayer-ügyhöz.

Valamilyen választ azonban a kerületnek a bíróságon kellett arra adnia, hogy miért döntöttek Dienes eltávolítása mellett. A Telex a peranyagból kibogozta, hogy három okot is találtak. Az egykori főépítész szerintük

• egyszer téves szakvéleményt adott egy ügyben,
• a 2024-es költségvetés tervezése során késve küldött el egy levelet, nem tartotta a megszabott határidőt,
• egyszer pedig egy olyan beszerzést kezdeményezett, amire valójában az önkormányzatnak nem volt szüksége, lévén az, amire a beszerzést kiírták, már megvolt.

Tiba Zsolt jegyző a bíróságon csütörtökön állította, hogy feljelentést is tett az ügyben, nyomozás zajlik, azt azonban ott nem árulta el, hogy pontosan ki ellen. Dienes viszont állítja, hogy ő tiszta, nem követett el semmit, sőt szerinte ezeket a problémákat korábban senki nem jelezte felé. Szerinte végül a beszerzésből nem lett semmi, az önkormányzat nem költött rá pénzt.

A volt főépítész állítja, hogy Horváth úgy vitte be a településrendészeti terv Bayer-féle verzióját a zuglói képviselő-testület elé, hogy az törvénytelen volt, így viszont nem érti, hogy a jegyző hogy engedhette be a testület elé azokat. Tiba viszont úgy látja, jegyzőként az a feladata, hogy utólag figyelmeztesse a döntéshozókat, ha törvénysértő előterjesztést fogadtak el. Azt pedig állítja, hogy a településrendészeti terveket azért hagyta, hogy bejusson a testület elé, mert nem talált bennük törvénysértőt.

Mindemellett Dienes ügyvédje a bíróságon azt mondta, szerinte a jogszabályok alapján még csak át sem helyezhették volna az egykori főépítészt abba a hatósági ügyintézői pozícióba, amit szántak neki. Két okból sem. Egyrészt szerintük a főépítészt nem lehet egyoldalú kinevezésmódosítással lefokozni. Másrészt pedig Dienesnek szakmai tapasztalata, vagy felsőfokú végzettsége környezetvédelmi területen nincs. A bíró azon kérdésére, hogy mégis miért akarták őt oda helyezni, Tiba azt mondta, hatósági ügyintézőkből folyamatosan hiány van a hivatalban, a lakásosztályra pedig például azért nem akarta Dienest helyezni, mert „az igazi kiszúrás lett volna” az ottani, fokozott munkaterhek miatt.  

Horváth Csaba Zugló polgármestere

Túry Gergely

„Minden munkavállalónál fontos, hogy neki a lehető legelőnyösebb, vagy inkább a legkevésbé hátrányos megoldást alkalmazzuk” – magyarázta Tiba. Az ő olvasatukban annyi történt, hogy miután hibákat találtak Dienes munkájában, döntés elé állították: vagy elfogadja a lefokozást, vagy távozhat, kilépési csomagjával együtt. Dienes ügyvédjének kérdésére viszont kiderült, hogy a volt főépítészt úgy akarták berakni hatósági ügyintézőnek, hogy konkrét munkaköri leírást nem kapott, vagyis úgy kellett volna döntenie egy új állás elfogadásáról, hogy hivatalosan nem is tudja, mit kellene csinálnia. Szintén az ügyvéd kérdésére derült ki az is, hogy Dienes ellen nem kezdeményeztek a hivatalban fegyelmi eljárást sem. Ennek elmaradását az ügyvéd azért kifogásolta, mert egy ilyen vizsgálat során megfelelően védekezhetett volna az ellene felhozottakkal szemben. Azonban Dienest úgy helyezték volna át, hogy nem indokolták, mi volt vele a baj, így csupán sejthette, hogy ha volt is probléma, az pontosan mi is.

Dienes János ügyének pedig nincs vége, ügyvédjével beidéztetnék a bíróság elé Horváth Csaba polgármestert és Hadházy Ákost, Zugló országgyűlési képviselőjét is tanúként. Utóbbit azonban az önkormányzat ügyvédje kifogásolja, szerintük Hadházynak konkrét tudása az ügyben nem lehet.