“A neoliberális ortodoxia (adócsökkentés, az állam szerepének csökkentése, a dereguláció), amely 40 éve kezdett elterjedni Nyugaton, nem teljesítette amit ígért, nem erősítette a demokráciát” – fogalmaz Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon olvasható írásában. A Nobel-díjas közgazdász azért megfeledkezik arról, hogy a neoliberális ortodoxiát a chicagói fiúk – Milton Friedman tanítványai – Pinochet tábornok Chiléjében próbálták ki a katonai diktatúra keretei között a hetvenes években.

De miért is gondolja úgy, hogy gyengítette a demokráciát a neoliberális ortodoxia? A válasz részben gazdasági: „1980 és 2019 között az egy főre jutó reáljövedelem növekedése 40%-kal alacsonyabb volt, mint a megelőző 30 éves időszakban az Egyesült Államokban és a többi fejlett államban, és ami még rosszabb: miközben a legszegényebb társadalmi rétegek és a középosztály reáljövedelme stagnált, addig a legfelül levők jövedelme nőtt. A kormányok szisztematikusan rontottak a társadalombiztosítás feltételein, és ez komoly létbizonytalanságot okozott egyes társadalmi rétegekben.”

Mindezt azért, “mert a neoliberális irányzat tudatosan megfeledkezett arról, hogy a vállalatvezetők döntési szabadsága egyúttal korlátozhatja a társadalom többi részének a szabadságát.”

Stiglitz szerint a következmény: „A fiatalok azt látják, hogy a neoliberális politikát követő országok nem korlátozzák hatékonyan a környezetszennyezést. Ez nem véletlen, ugyanis a neoliberalizmus arra a feltevésre épül, hogy az akadálytalanul működő piacgazdaság a legjobb megoldás, pedig sok közgazdász már a kezdet kezdetén figyelmeztetett arra, hogy a szabályozás nélküli piac se nem hatékony, se nem stabil. Arra pedig végképp nem alkalmas, hogy úgy ossza el a jövedelmeket, hogy azt a társadalom többsége elfogadja.”

Az adócsökkentés a neoliberalizmus fixa ideája: nemrég ebbe bukott bele a brit miniszterelnök, Liz Truss, akinek költségvetésében 40 milliárd fontos lyuk tátongott Nagy-Britanniában. A neoliberális vállalkozók pedig szeretnek megfeledkezni arról, hogy milyen jelentős támogatást kaptak az államtól: „Elon Musk és a Tesla csaknem félmilliárd dollárt kapott a washingtoni energiaminisztériumtól még Obama elnök idejében.”

Az USA elnökválasztás értékválasztást jelent

„Biden elnök kormányzata arra törekszik, hogy emelje a társadalom 99%-ának életszínvonalát, míg Donald Trump a legfelső 1% érdekeit képviseli” – írja Joseph Stiglitz, aki csodálkozik azon, hogy miért van ilyen sok támogatója Donald Trumpnak?

„A közvélemény kutatások azt mutatják, hogy három évvel azután, hogy Trump elhagyta a Fehér Házat, a közvélemény megfeledkezik arról, hogy az ő elnöksége idején mekkora volt a káosz, a kormányzat milyen kevéssé hatékonyan működött, és hány támadás indult a jogállam ellen.” A választás világos – hangsúlyozza Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

CNN: Trump vezet

A regisztrált választók közül 49% Trumpra, 43% Bidenre szavazna – ez derül ki a CNN felméréséből. Bidenre januárban még 45% szavazott volna, Trump tartja a 49%-ot.

Hogy ítélik meg a jelöltek gazdasági teljesítményét az amerikai választók? Biden teljesítményt negatívnak tartja a többség, csak 34% szerint volt az sikeres. Az inflációval kapcsolatban méginkább negatív a vélemény: mindössze 27% elégedett.

A megkérdezettek 65%-a számára rendkívül fontos a gazdaság, és meghatározza döntését az elnökválasztás során. 2020-ban ez még csak 40% volt. Akik azt mondták, hogy számukra a gazdaság nagyon fontos, azok Trumpot sokkal pozitívabban ítélik meg mint Bident: 62 százalék 30-cal szemben!

Az amerikaiak 70%-a úgy véli , hogy az USA gazdasági helyzete rossz. Az amerikaiak a saját pénzügyi helyzetüket is a többség (53 százalék) rossznak tartja. Érthető módon a szegények körében, ahol a háztartások éves jövedelme 50 ezer dollár alatt van, még nagyobb az elégedetlenség: 67% – derül ki a CNN legfrissebb közvélemény-kutatásából.