A vártnál jobban indította a magyar gazdaság 2024-et; közben az is kiderült, hogy a fizetésekben és a fogyasztásban is az EU leggyengébbjei közé kerültünk. Megnéztük, hogyan lehetne csökkenteni a benzinárat, és azt is kipróbáltuk, mennyi ideig lehet Mészáros Lőrinc nélkül élni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
„Miután megelőztük Magyarországot, meggyőződésem, hogy Lengyelországot is megelőzhetjük” – írta a román miniszterelnök. Marcel Ciolacu az után tűzött ki ilyen szép célt az országa elé, hogy az Eurostat kiadta: a romániai fizetések (az árszínvonalat közötti különbségeket kiszűrve) megelőzték a magyarországiakat. Pedig a magyar kormány még azzal is büszkélkedik, hogy sehol máshol nem dolgozik annyi nyugdíjas, mint nálunk.
Kijött az adatsor a háztartások fogyasztásáról is, amelyben az utolsó előtti helyen állunk, 0,1 százalékponttal előzzük meg Bulgáriát. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter mindenesetre nagyot álmodott, arról beszélt, a cél az, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön – a kampány az kampány.
Azért a vártnál jobban indult 2024 a magyar gazdaságban: a Központi Statisztikai Hivatal most adta ki a január-márciusi adatait, e szerint 1,7 százalékkal volt nagyobb a GDP, mint egy éve ilyenkor, de ott még nem tartunk, ahonnan közel két éve esni kezdett a mutató. A növekedésnek persze van egy nem túl örömteli oka is: a telefon- és internetdíjak akkorát ugrottak, hogy emiatt az IT-szektor teljesítménye sokkal nagyobbnak látszik.
A Mészáros Lőrinchez is köthető MBH Bank elemzői szerint kár temetni a gazdaságot, jöhet a felpörgés – már csak azért is, mert ahhoz képest, ami eddig volt, nem nehéz jobbat elérni. A kormány konvergenciaprogramja kincstári optimizmust tükröz, bár épp a kincstár van rossz állapotban. Az S&P hitelminősítő mindenesetre úgy számol, hogy a nyári választások után készül a kormány megszorításokra, egy ilyen lehetőség miatt nem tettek még minket bóvliba. Az pedig a hvg.hu havi bevásárlókosarából derült ki,hogy az élelmiszerek ára újra növekedni kezdett, de azért még nem olyan szinten, hogy újra árstopot emlegessenek.
Már húsz éve, hogy hazaértünk: 2004. május 1-jén lépett be Magyarország és kilenc másik állam az Európai Unióba. Ma már ennek nem mindenki örül, de elég ránézni a Balkánra, hogy lássuk, hol tartanánk e nélkül – erről is beszélgettünk közéleti podcastunkban Medve-Bálint Gergővel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, az évfordulóra megjelent 20 év Európában című tanulmánykötet társszerkesztőjével.
És összegyűjtöttünk számokat is: a magyar történelemben akkora mennyiségű ingyen pénz még soha nem érkezett, mint az uniós tagságnak hála. Az már a mi kis nemzeti tragédiánk, hogy mennyire rosszul használtuk ki ezt: sok szempontból ugyan közeledtünk az EU átlagos szintjéhez, a teljes régiónk lehagyott minket, és már Bulgária is a nyakunkon van.
A hét képe: Tiborcz István és Orbán Ráhel új otthonát is rejtheti a volt svábhegyi gyermekkórház területén zajló vitatott építkezés.
A Mol előbb hétfőn váratlanul 10 forinttal csökkentette az árait, majd a megszokottól eltérően szombaton is olcsóbbak lettek az üzemanyagok, így közelítünk ahhoz a szinthez, amiért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megfenyegette a kutakat. Hernádi Zsolt Mol-vezér ugyan arról írt, hogy lesz olcsó benzin majd tizenöt év múlva, amikor már kevesebb benzines autó fog az utakon járni, de 2039 még arrébb van, most épp a kormány próbálja valahogy letörni az árakat.
Az előző ilyen próbálkozás következményei katasztrofálisak voltak, és a nagykereskedelmi árak piszkálása idővel most is az ellátást fenyegetné. A kormányon belül sincs teljes összhang abban, hogy mit kellene tenni, de még az illetékességi körök sem tiszták (azon kívül, hogy úgyis az lesz a végén, amit Orbán Viktor mond). Nagy Márton azonnali beavatkozást kért, Lantos Csaba energiaügyi miniszter pedig dinamikus árazást – amíg nincs döntés, marad a fenyegetőzés.
Idén a szokásosnál sokkal korábban jelentek meg a kullancsok, és nem csak az extrém meleg február-március a baj, hanem az is, hogy egyre nagyobb időintervallumban vannak jelen ezek a paraziták. Ráadásul az őshonosak mellett újabb fajok is megjelennek.
A kutatók leginkább két déli, a Hyalomma nemzetséghez tartozó kullancsfajt követnek nyomon, mert ezek képesek hordozni a krími-kongói vérzéses láz kórokozóját, márpedig ezt a vírust három fertőzöttből egy nem éli túl. Szerencsére emberről emberre nem terjed, de érdemes figyelni, mert Észak-Makedóniában volt nemrég haláleset miatta, és magyarországi állatokban már kimutatták az ellenanyagát.
Miután Mészáros Lőrinc már bababoltot is vásárolt, úgy gondoltuk, a készpénzmentes hónap mintájára megnézzük, mennyire lehetséges Mészáros nélkül élni. És arra jutottunk: nem is lehetetlen feladat kikerülni őt, feltéve persze, hogy az ember nem szokott közlekedni, nyaralni, nincs biztosítása, bankszámlája, gyereke, nem betegszik meg, és persze nem szeretne fűteni, világítani vagy enni.
De nemcsak a nemzet gázszerelője tök ilyen babérokra, hanem a miniszterelnök veje is: miután Tiborcz István a pénzügyek, az ingatlan- és hotelbiznisz, a logisztika vagy az energetika területén már kiteljesedett, erdészeti, faipari és növénytermesztési birodalmának felépítéséhez is hozzálátott. Az állami tízmilliárdokkal felpumpált magántőkealapok közbeiktatásával az ügyletek javarészt átláthatatlanok.
A Bolt és az Uber után újabb nagy utazásszervező jelenhet meg Budapesten, a Gett a Taxim taxitársasággal együttműködve lép be a magyar piacra. Az Uber visszatérésével és a Gett megjelenésével valószínű, hogy jelentősen nő az applikációban rendelt autók aránya, azaz várhatóan kevesebb lesz a visszaélés.
Az, ha a komoly informatikai hátterű, és a külföldi turisták telefonjára általában már letöltött alkalmazással rendelkező cégek jönnek, a magyar taxipiac gyors és teljes átrendeződéséhez vezethet. Hogy az applikációk népszerűsége mennyire nő, azt jól mutatja, hogy már tavaly is 100 ezerszer nyitották meg Budapesten az Uberét, miközben akkor még itt sem volt a cég.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.