Mik azok a jelek, amelyek csalásra utalhatnak? Milyen információt nem kér soha egy bank telefonon? Hogyan kerülhetünk bajba akár eladóként is? És mi történik, ha mégis felülünk egy csalásnak? Pénzügyi podcastunkban mindenre válaszoltunk.
Csaló SMS-ek és emailek, kamu fizetési oldalak, sürgető hívások tört magyarral, túl jóindulatú vásárlók az internetes piactereken – alig lehet követni, aktuálisan hogyan próbálják ellopni banki adatainkat.
De hogyan tudjuk mindezt megelőzni? A Kasszakulcs legfrissebb adásában ennek jártunk utána. Gyükeri Mercédesz és Sztojcsev Iván vendége Ragó István, a Raiffeisen Bank biztonsági vezetője volt.
Kövesse és hallgassa meg a Kasszakulcs műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts
Vagy iratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts, SoundCloud, YouTube
Váltsd velünk valóra – a műsort a Raiffeisen Bank támogatja.
- 1:16: Biztonságosnak nevezhető-e a mai internetes vásárlási közeg?
- 3:38: Mik azok a jelek, amelyek csalásra utalhatnak?
- 7:42: Mit nem kér egy bank soha?
- 8:36: Hogyan kerülhetünk bajba akár eladóként is?
- 9:55: SMS és email-csalások – mire figyeljünk?
- 11:55: Miért ne üljünk fel a sürgetésnek?
- 12:32: Mit tudok beállítani a kártyámmal, hogy ne legyek csalás áldozata?
- 14:50: Hogyan segít a (kötelező) kétfaktoros azonosítás?
- 16:30: Megtörtént a baj – mi a teendő?
- 18:30: Kell-e tartanom az érintéses, PIN-kód nélküli fizetéstől?
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.