Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Pénzügyminisztérium. Az összeg azért is meghökkentő, mert a 2024-es költségvetést a tárca 2,5 ezer milliárd forintos hiánnyal tervezte, azaz a harmadik hónap végére összejött az egész évre tervezett hiány majdnem 93 százaléka (92,8 százalék egész pontosan).

A szaktárca magyarázata nagyjából ugyanaz volt, mint egy hónappal ezelőtt, amikor két hónap alatt az éves hiány 68 százalékát hozták össze: egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékes, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak márciusban is. A kamatkiadásokra az állam március végéig 1241,3 milliárd forintot költött, ami 604 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Itt érdemes megjegyezni, hogy mindez az elszállt infláció miatt van, hiszen a PMÁP inflációkövető papír. 

A részleteket nézve az látható, hogy a központi költségvetés 2338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt mutattak. Nyugellátásokra 1895,7 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 588,9 milliárd forintot fordított az állam március végéig.

A rezsivédelemmel és a közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások március végéig 461,3 milliárd forintot tettek ki.

Mindezek után a PM megjegyzi, hogy a kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett. Számításai szerint a hiány mértéke az idei évben 4,5 százalék lesz, jövőre is 3,7 százalék, és csak 2026-ban kerülhet az áhított 3 százalék alá, igaz, épphogy, hiszen 2,9 százalék lehet.

Ehhez mi már csak annyit tennénk hozzá, hogy a tavalyi költségvetésnél is 1200 milliárd forinttal számolta el magát a kormány: összesen 4593 milliárd forint hiányt sikerült összehozni 2023-ban.