Február végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 1,7 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt – írja a részletes államháztartási adatokat bemutató jelentésében a Pénzügyminisztérium. Ez nem csak önmagában hatalmas szám: a költségvetési törvényben az egész évre tervezett hiány 2,5 ezer milliárd forint – vagyis két hónap alatt összejött az éves hiány 68 százaléka.

Sőt valójában egy hónap alatt, a januárt ugyanis még pluszban zárta a büdzsé.

A tárca már az előzetes számokat tartalmazó közleményben elismerte, hogy az idei hiánycél (GDP-arányosan 2,9 százalék) nem lesz tartható. A hiány idén a GDP 4,5 százaléka „lehet”.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány versenyképességi programjának bemutatóján azt mondta, az idei büdzsé tavasszal, a jövő évi költségvetés tervezésével párhuzamosan kap „ráncfelvarrást”.

Idén is hatalmas az áfalyuk

Az év egészére előre tekintve a legaggasztóbb az áfabevételek alakulása. Ezzel kapcsolatban a tárca jelentése azt írja: „A februári költségvetési képet nagyban árnyalja, hogy az áfabevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több százmilliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik, mint egy átlagos hónapban. Ennek oka, hogy az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfakiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza.”

Valójában ez a jelenség nem árnyalja annyira a képet, sőt nagyon aggasztó, hogy idén az első két hónapban az áfabevételek még a tavalyi első két hónapot sem érték el. A befizetések szintje ráadásul jobban visszaesett, mint a kifizetéseké. A 2023-as költségvetés megcsúszásának elsődleges oka az volt, hogy a recesszióval és a lakossági fogyasztás visszaesésével párhuzamosan az áfabevételekben több mint ezermilliárd forintos lyuk keletkezett.

A 2024-es büdzsé 8,57 ezer milliárd forint bevételt vár áfából – tavaly valamivel kevesebb, mint 7 ezer milliárd forint folyt be.

Egyelőre az idei áfabevételek tandemben alakulnak a tavalyi szintekkel, ha ez egész évben így marad, év végére bő 1,5 ezer milliárdos lyuk nyílik. Csak az áfabevételekben.

Az elmaradás vélhetően nem lesz ekkora, az infláció a jegybank toleranciasávjába lassult, a reálbérek ismét nőnek, vagyis a belső kereslet fokozatos erősödése várható. Ugyanakkor a gazdasági növekedés idén sem lesz valami acélos, immár az örök optimista Nagy Márton is csak 3 százalék alatti bővülést lát reálisnak.

Tőkeemelések és kamatkiadások

Ami a februári költségvetési összeomlást illeti, a legfontosabb okokat nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon találjuk. Például az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál: ezek első kéthavi összege 512,6 milliárd forint volt, „amelynek döntő része tőkeemelésként került kifizetésre”.

A jelentés nem részletezi, a kormány mely állami cég(ek)ben emelt tőkét, mindenesetre az összeg megközelíti az éves terv 100 százalékát.

A másik, a tervhez képest jelentős eltérést mutató tételt az államadósság kamatkiadásai jelentik. A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 760,9 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 438,6 milliárd forinttal lett több az előző évhez képest, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került.

Említésre érdemes még a 13. havi nyugdíj. A 13. havi nyugdíj kifizetésének támogatására az első két hónapban 449 milliárd forintot utaltak át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ami 31 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakában ugyanezen a jogcímen nyújtott támogatás összegét.

Kevesebbet vittek el a rezsi- és a lakástámogatások

Akadnak azért pozitív, vagy legalábbis az államháztartás szempontjából pozitív folyamatok. Minden szempontból üdvös, hogy az energiaárak mérséklődésével az államháztartás azokkal kapcsolatos kiadásai is mérséklődnek. A közüzemi szolgáltatások támogatása mérlegsor tartalmazza a lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás, a lakossági villamos energia rendszerhasználati díj támogatás, a rezsivédelmi készletezési szolgáltatás, valamint a távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatos kiadásait.

A közüzemi szolgáltatások támogatására fordított kiadások 2024 február végéig 334,1 milliárd forintot tettek ki, amely 283,1 milliárd forinttal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakában hasonló célra kifizetett 617,2 milliárd forintnál, ami részben az alacsonyabb éves várható támogatási igényből, részben az eltérő havi kifizetési ütemezésből fakad.

A lakosság szempontjából kevéssé örvendetes, hogy beérett a lakástámogatási rendszer leépítése.

A lakástámogatásokra fordított kiadások összege február végéig 21,3 milliárd forint volt, mely 2023 azonos időszakához viszonyítva 126,5 milliárd forinttal teljesült alacsonyabban.

Az eltérésben szerepet játszik az otthonfelújítási támogatás és az ehhez kapcsolódó kölcsön 2022. év végi megszüntetésének áthúzódó hatása, mely a tavalyi év első hónapjaiban került kifizetésre. Az idei évet mozgatja továbbá, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), 2024. január 1-jével új feltételekkel a CSOK Plusz váltotta fel. Emellett az árfolyam- és a referenciahozamok, valamint a további konstrukciókat igénybe vevők létszámának alakulása is befolyásolta a kifizetéseket.