Mégsem kell 2029-ig várni az új szélerőművi kapacitások engedélyezésére: a kormány úgy döntött, két hónapon belül kiosztják a csatlakozási engedélyeket azokra a projektekre, amelyeket 2030 előtt megvalósítanának. A 2030 utánra időzített igényeket viszont – legyenek azok bármilyen megújulók – elutasítják, és új szabályok alapján bírálják majd el.
Gyökeres változásokat hozott a kormány energiapolitikájában a szerda este: egy új kormányrendelet nyomán a következő 60 napban minden olyan szélerőművi kapacitás, és “a korábbi eljárásokból fennmaradt igénylések” hálózati csatlakozási engedélyt kapnak, amelyek legkésőbb 2030-ig rendszerbe illeszthetők.
Ez túlzás nélkül hatalmas változást jelent: a magyar kormány bő egy évtizede gátolta a szélerőművek terjedését, és hiába oldották fel a korlátozásokat idén év elejétől, Lantos Csaba energiaügyi miniszter tavaly év végén még arról beszélt, hogy annyi új erőművi csatlakozási engedély áll sorban, hogy 3 év is eltelhet, mire engedélyt kapnak és felépülhetnek az első új szélturbinák. A szerdai rendelettel viszont
a kormány ezt a 3 évet egy huszárvágással két hónapra rövidítette le.
A változásról az Energiaügyi Minisztérium külön közlemény is kiadott, amiben arról írnak, hogy a második közzétételi eljárásában a várakozásokat nagymértékben felülmúló mennyiségben érkeztek be igények új időjárásfüggő megújuló és energiatárolói kapacitások csatlakoztatására:
a beruházók összesen több mint 10 gigawatt teljesítményű naperőmű, szélerőmű és tároló létesítésére jelezték szándékukat.
A fejlesztések tervezhetősége érdekében az eddigi eljárásrendben csak azokat az igényeket fogadják be, amelyek legkésőbb 2030-ban rendszerbe kapcsolhatók, így hozzájárulhatnak a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben vállalt zöldenergia célszámok eléréséhez – írták.
Emlékeztetnek, hogy Magyarországon óriásit nőttek a napenergia kapacitások: a 2030-ra eredetileg megcélzott 6 gigawatt összes beépített teljesítmény már most rendelkezésre áll, és a Nemzeti Energia- és Klímatervben rögzített új célszám már a korábbi vállalás duplája, 12 gigawatt. Emellett a szabályok enyhítése nyomán várhatóan megháromszorozódhatnak a szélenergiás kapacitások is: 2030-ig egy gigawatt kapacitás is kiépülhet. Emellett nőni fog a jelenleg mindössze 20 megawattos energiatárolói kapacitás is: 2026-ra a hússzorosára, 2030-ra pedig az ötvenszeresére.
A már csatlakozási engedéllyel rendelkező napenergiás beruházások újabb 5 gigawattal növelhetik a hazai összteljesítményt 2028 végéig. A második közzétételi eljárásban ezen felül további 5 gigawattnyi kapacitás létesítésére érkezett be igény. Szélerőművekből és tárolókból pedig nagyságrendileg 2,5-2,5 gigawatt telepítésére jelezték szándékukat az ipari beruházók.
Figyelmeztettek azonban, hogy
az eddig alkalmazott eljárásrendben ilyen mennyiségű fejlesztési terv csak részlegesen kezelhető.
A villamosenergia-hálózat bővítését, a rendszeregyensúly fenntartását biztosító rugalmas kapacitások megteremtését több százmilliárd forint értékű beruházások szolgálják, de az aránytalan, indokolatlan túlfejlesztést el kell kerülni, és az ipari megújulók mellett elegendő teret kell biztosítani a lakossági napelemes rendszerek befogadásához is.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet lehetővé teszi, hogy az év még nagyobb részében, a napsütéses órákon túl is növekedjen a megtermelt zöldenergia mennyisége.
A gyakorlatban ez azt jelenti – mint arról a hvg.hu is beszámolt szerdán –, hogy az új termelőket és tárolókat elsősorban az eddig kiépült vagy már jóváhagyott csatlakozási pontokhoz fogják telepíteni, ahol nem csak alacsonyabb csatlakozási költséggel valósíthatják meg beruházásaikat, hanem az adott pont kihasználtságát is növelhetik. Például, egy 10 megawattos betáplálási kapacitású pontnak az ottani naperőmű éves szinten csak a 15 százalékát használja ki, akkor a fennmaradó kapacitásokat más, például szeles termelők (amik akkor is termelhetnek, amikor nem süt a nap), vagy tárolói kapacitások használhatják ki.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
