Ugyanolyan drága az élet Magyarországon, mint máshol, de közben fele vagy harmadakkora a jövedelem.
2022-ben még a bolgároké volt a legalacsonyabb fogyasztás az EU-ban, de a 17 százalék feletti itteni infláció miatt tavaly már a miénk volt az, írja a Népszava.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint a magyar háztartások azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmük. A Magyarországon megtelepedett versenyképtelen vagy alacsony versenyképességi ágazatok kevesebb jövedelmet termelnek, ráadásul az GDP-ből évente 3-4 százalék külföldre vándorol az ország eladósodása és a külföldi cégek hazautalásai miatt.
Forintban ugyan 140 százalékkal nőttek a háztartások jövedelmei 2012–2022 között, de euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát. Tovább rontotta az elmúlt években a háztartások helyzetét, hogy azok részesedése a rendelkezésre álló nemzeti jövedelemből közel 10 százalékkal mérséklődött, a jövedelemnövekedés nagyobb része a vállalati profitokban és az államnál csapódott le.
Az MNB szakértői szerint ebből a körből gazdasági modellváltással lehetne kitörni: a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI).
A fogyasztás növekedését és a jólét elérését akadályozó másik tényező az infláció, erről a GKI Gazdaságkutató adott ki nemrég tanulmányt.
GKI: Magyarország lett az EU legszegényebb tagállama
A gazdaságkutató szerint ezt a tavalyi fogyasztási adatok is bizonyítják.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.