Decemberben 10,3 százalékkal nőtt a reálkereset, mivel a tavalyi év végére 5,5 százalékra, januárra pedig 3,8 százalékra lassult az infláció. Egyre többet ér a családok jövedelme, a szeptemberi reálbérfordulatot követően a fizetések vásárlóereje gyorsuló növekedésnek indult – kommentálta a decemberi kereseti adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). „A reálbérek dinamikus növekedése hozzájárul a fogyasztás, ezen keresztül gazdasági növekedés helyreállításához, a 4 százalék körüli dinamikus GDP bővülés eléréséhez” – hangoztatta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

A kormány, illetve egész pontosan az NGM idei növekedési célkitűzése 4 százalék, bár ennek elérése – különösen a csapnivaló tavalyi utolsó negyedév után – kevéssé valószínű.

Nagy Márton álma a magyar gazdaságról: hason fekvésből sprintet nyerni

Csapnivalóan zárta 2023-at a gazdaság. A tavalyi alacsony teljesítményhez képest idén könnyű lenne nagyot nőni - ha év végén lett volna már némi lendület. De nem volt. Segíthetik a növekedést a nagyberuházások, a reálbér növekedése és az uniós források. ugyanakkor az ipar küszködik, az építőipar küszködik, és a mezőgazdaság sem fog tudni nagyot mutatni.

Decemberben az 1990-es árakon kalkulált vásárlóerő olyan mértékben ugrott meg, hogy úgy tűnik, máris sikerült ledolgozni az extrém infláció okozta reálbér-hátrányt – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Míg ősszel a bérek vásárlóereje továbbra is a 2020-2021-es szinteknek felelt meg,

az év végre már rekord közelébe nőtt a vásárlóerő. Legutoljára a 2022-es választások előtti hónapokban volt ilyen magas a reálbér szintje.

Emlékeztetőül: a 2022-es választások előtt a Fidesz jelentős transzfereket hajtott végre a lakosság irányába (gyerekesek szja-visszatérítése, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj).

A kormány azt hitte, eltapsolhat pár ezer milliárd forintot, aztán szembejött a valóság

A 2022-es költségvetési folyamatokat bemutató zárszámadás szerint a kormány 2021-ben úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Vagyis nem futotta, már 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány.

A helyzet azonban csalóka, hiszen

a 2023 decemberi béradatban már két minimálbéremelés hatása kumulálódik

– figyelmeztet Virovácz. Egyszer az év eleji megállapodásé, valamint a 2024-ről előrehozott béremelésé. „Így bár kifejezetten kedvező változást látunk a friss adatokban, ez azonban csak egy átmeneti megugrás, egy statisztikai hatás” – írja az elemző.

Ennél sokkal fontosabb lesz azt látni, hogy mi történik idén év elején a bérekkel. Nagyon sok esetben azt látjuk, hogy míg a munkaerő szeretné az elmúlt két évben látott reálbércsökkenését az idei béremeléssel kiigazíttatni, a vállalatok erre nem feltétlenül nyitottak. Különös tekintettel úgy nem, hogy az év eleji infláció már 4 százalék alatt alakult. Mindez nehéz tárgyalási pozicíóba sodorja a munkavállalókat.

Emellett a multinacionális cégek is nehéz helyzetben vannak. Míg a forint drasztikus gyengülése mellett korábban belefért nekik a béremelés (hiszen euróban számítva alig nőtt a bérköltségük), most a stabil forint mellett nagyon nehéz az anyavállalatokon keresztülvinni a kétszámjegyű bérnövekedést forintban, hiszen ez már euróra konvertálva is szemmel látható költségnövekedést jelent a munkáltatók számára.

Mindez pedig abba az irányba mutat, hogy

a versenyszféra egy jelentős részében a dolgozók számára nem feltétlenül lesz fenntartható ez a most látott 10 százalék körüli reálbér-növekedés,

de még a kormány által várt 6-7 százalékos vásárlóerő-erősödés is meglehetősen optimistának tűnik most – jósolja Virovácz.