Gazdaság Tiszóczi Roland 2024. február. 20. 17:30

Az újabb magyar programozósuli bedőlése is mutatja, mekkorát romlottak az IT-piacon dolgozók kilátásai

Tiszóczi Roland
Szerzőnk Tiszóczi Roland

Az Amazon, a Google, a Microsoft és más technológiai cégek az év elején ismét elbocsátási hullámot indítottak, annyira, hogy szabályos TikTok-trend lett abból, hogy a dolgozók lefilmezik és közzéteszik a kirúgásukat. A nehézségek a magyar programozóiskolákat is súlyosan érintik.

Nemcsak a munkavállalókat, de a informatikus képzéseket ajánló, eddig hazánkban is rendkívül népszerű bootcampeket is érinti az IT-piac tavaly év vége óta tartó zsugorodása, és a csökkenő kereslet. Hétfőn jelentette be a CodeBerry School, hogy nyolc év működés után márciusban végleg bezárnak. Noha a döntést alapvetően finanszírozási problémákkal indokolták, ami érthető a gazdasági környezet különösen hazánkban tapasztalt romlása után, azt az IT-szektor erős negatív kilengése is okozhatta.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Green Fox Academy is lehúzta a rolót, szintén nyolc év működés után. Decemberben azt írták, a magas infláció és egyéb gazdasági nehézségek indokolták a bezárást. A Green Fox csődje után a Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában tanuló diákjaik azonban nem vesztették el az addig elvégzett szemesztereiket, ugyanis a Codecool programozóiskolánál befejezhetik folyamatban lévő tanulmányaikat, miután a konkurens cég az őket oktató mentorokat is átvette.

Azt, hogy a hazai informatikus munkavállalókat mennyiben érintették az elbocsátások, és miben térnek el az itteni IT-piaci tendenciák a tengeren túl és Nyugat-Európában tapasztaltaktól, korábbi cikkünkben vettük végig. A nyilatkozó szakértők szerint a korábbinál itthon is sokkal nehezebben kapnak állást az IT-szakemberek, márpedig a szektorról szóló hírekben nem ezt szoktuk meg. A fejlesztések magyarországi visszaesése a hazai IT-piacon is alapjaiban új helyzetet hozott, és ebben szerepet játszhat a kínai technológiával szembeni nyitottságunk is.

Mi történt az IT-szektorban, hogy alig lehet most álláshoz jutni?

A korábbinál sokkal nehezebben kapnak állást az IT-szakemberek, márpedig a szektorról szóló hírekben nem ezt szoktuk meg. A fejlesztések magyarországi visszaesése a hazai IT-piacon is új helyzetet hozott, és ebben szerepet játszhat a kínai technológiával szembeni nyitottságunk is.

A hazai programozó iskolák helyzetét is érthetőbbe teszi a technológiai iparágban történt leépítéseket katalogizáló Layoffs.fyi adatbázisa, amely szerint idén már közel 42 ezer embert küldtek el a világon 159 technológiai vállalattól és annak ellenére történt ez így, hogy tavaly is tömeges leépítések voltak. Mark Zuckerberg 2023-at a „hatékonyság évének” titulálta, majd cége, a Meta elbocsátotta alkalmazottainak egyharmadát. Az Amazon, a Google és a Microsoft is több tízezer dolgozójától vált meg.

A piacok jutalmazták ezeket a döntéseket, a részvényárfolyamok az egekbe szöktek. Közben pedig, úgy tűnik, az élet valóban nem állt meg, a legtöbb vállalat – köztük az X, korábbi nevén Twitter, amely 2022 vége óta munkavállalói közel 80 százalékát elbocsátotta – tovább működik.

A költségcsökkentés IT-piaci versenye láthatóan ismét beindult, de új módszerrel.

A tavalyi csoportos elbocsátások után a legnagyobb cégek – köztük az Amazon, a Google és a Microsoft – az elmúlt hetekben kisebb, célzott létszámcsökkentésekbe kezdtek. Eközben kevesebb projektre összpontosítanak, az erőforrásaikat pedig – például mesterséges intelligenciát alkalmazó – kulcsfontosságú termékeikre helyezik át.

Néhány technológiai startup – például az ellátásilánc-menedzsmenttel foglalkozó Flexport, az IT-cégeknek pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Brex, vagy a nálunk személyszállításban utazó, máshol ételkiszállítással is foglalkozó Bolt – még nagyobb leépítéseket hajtott végre.

A cégvezetés utasítása szinte mindig ugyanaz: kevesebb munkavállalóból kell nagyobb teljesítményt kisajtolni. Az elbocsátások tétje viszont igen eltérő a különböző méretű vállalatoknál. A technológiai óriások és a jól működő közepes méretű vállalatok a gazdasági fellendülés és a nullához közelítő kamatlábak idején túlságosan sok embert vettek fel, majd a világjárvány alatt a duzzadó digitális kereslettel versenyt futva ismét több tízezer dolgozóval növelték a létszámot. Miután a lezárásokat feloldották, a technológiai termékek használata a világjárvány alatt tapasztalt csúcsokhoz képest visszaesett, a legtöbb technológiai vállalat vezetője pedig mára elismerte, hogy akkoriban túl nagyra növelték a létszámot. A legnagyobb vállalatok stratégiai leépítéseket hajtanak végre azokon a területeken, ahol kevesebb beruházást terveznek.

A kisebb vállalatok, startupok pedig, amelyek néhány évvel ezelőtt még könnyen tudtak tőkét bevonni, azért csökkentik a dolgozói létszámot, hogy egyáltalán talpon maradhassanak, ők pusztán a túléléshez próbálnak lendületet nyerni a létszámcsökkentéssel.

A Layoffs.fyi által összeállított adatok szerint 2023-ban több mint ezer technológiai vállalat 260 ezernél is több munkahelyet szüntetett meg. A nagy elbocsátásokkal párhuzamosan – és ez talán még jobban tükrözi a helyzetet – a nyitott pozíciók száma is drasztikusan csökkent, amit a trueup.io statisztikái is látványosan mutatnak. Ennek fényében pedig nem csoda az sem, hogy a programozó iskolákból frissen kikerült junior programozók sokkal nehezebben kapnak munkát, hiszen most tapasztaltabb kollégát is alkalmazhatnak helyettük. Mindezek pedig az ilyen iskolák nehézségeire is rámutatnak.

Képünk illusztráció.
AFP / DPA / Andreas Arnold

Az elbocsátási hullámok általában hirtelen és egyszerre történnek. Amikor több vállalat teszi ugyanazt, következmények nélkül mondhatja egy vállalat a befektetőknek: nem mi vagyunk az oka – ez az iparági tendencia.

Könnyen lehet azonban, hogy a nagyarányú elbocsátásokkal – ha a végkielégítéseket, az új munkaerő felvételének költségeit és a munkahelyi stresszt is fegyelembe vesszük – több kárt okoznak maguknak a cégek, mint amennyi hasznot húznak – legalábbis ezt állítja a Stamford Egyetem egy kutatása.

A Meta, amely a Facebook és az Instagram tulajdonosa, jól példázza az elbocsátások ívét.

Tavaly Zuckerberg leépítette a „menedzsereket menedzselő menedzsereket”, így nevezte azokat, akik a projektvezetők munkáját koordinálták, őket küldte el nagy számban a cég. Idén a vállalat célzottabb volt a leépítésekkel, különösen a „technikai programmenedzser” szerepkörök számát szűkítette. A műszaki projektmenedzser vagy TPM felügyeli a különböző projekteket egy részlegen belül, és felelős a teamek ütemtervének betartásáért – pontosan az a fajta középvezetői szerepkör, amelyet Zuckerberg meg akar szüntetni. A Meta ilyen irányú terveiről korábban a Business Insider számolt be.

Az Amazon ebben a hónapban több száz munkahelyet szüntetett meg streaming részlegénél, többek között a Prime Videónál, az MGM Studiosnál és a Twitchnél. A Google több ezer embert küldött el több területről, köztük a YouTube-tól, valamint a Pixel telefont, Fitbit órákat és Nest termosztátot gyártó hardverrészlegtől – tudta meg a The New York Times. A lap birtokába jutott belső feljegyzésben Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója utalt arra, hogy a leépítéseknek nem lesz egyhamar vége, és a vállalat további „szinteket fog eltávolítani, hogy egyszerűsítse a végrehajtást és növelje a sebességet egyes területeken”.

Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója
AFP / DPA / Christoph Soeder

A videojátékipart is különösen súlyosan érintette ez a hónap: olyan vállalatok, mint a Unity Software, a Riot Games, az Eidos-Montréal, valamint az Activision Blizzard és Xbox az elmúlt hetekben szintén leépítéseket hajtottak végre.

Ezek a leépítések részben a játékstúdiók konszolidációjának az eredményei – mondta Joost van Dreunen, ágazati elemző a NYT-nak. Szerinte a tavalyi év számos kasszasikert hozó játékbemutatója után idén csak kisebb bemutatók várhatóak, és jóval kevesebb dolgozóra van szükség ezek kiadásához. A fogyasztók és a programozók is várják az új konzolokat, például a Nintendo Switch 2-t, ami annak érkezéséig a vásárlói kiadások és az új játékfejlesztések visszaeséséhez vezet.

A játékosok körében népszerű közösségi és csevegőalkalmazás, a Discord ebben a hónapban leépítette alkalmazottainak 17 százalékát, 170 dolgozót, miután 2020 óta ötszörösére növelte létszámát. „Több projektet vállaltunk, és kevésbé lettünk hatékonyak” – írta Jason Citron, a Discord vezérigazgatója az alkalmazottaknak küldött feljegyzésében.

Kevesen számítanak arra, hogy a leépítési hullám a közeljövőben lelassul. A technológiai iparágban dolgozók mostanában a ZIRP-vállalatokkal viccelődnek – ez a Zero Interest Rate Phenomenon rövidítése, és olyan induló vállalkozásokat jelöl, amelyek nem fejlődhettek volna, ha nem jutnak olcsó és szabadon áramló kockázati tőkéhez. Ezek a vállalatok most leépítik a munkavállalókat, és kevesebb termékre összpontosítanak. Mondjuk úgy, hogy eddig volt lehetőségük kipróbálni egy csomó dolgot, hogy megtalálják a működő üzleti modellt. Most azonban eljött a számvetés ideje.

De nemcsak ezekkel a cégekkel viccelődnek, hanem olykor maguknak is görbe tükröt állítanak az elbocsátásra váró munkavállalók. A tengerentúlon a nagy elbocsátási hullám közepette egy új divat is kialakult: lefilmezik kirúgásukat a munkavállalók, és közzéteszik TikTokon, „Nézd meg, hogyan veszítem el a munkámat!”-felkiáltással.

@jewishmillennial 2024…. #layoffs #techlayoffs ♬ original sound - jewishmillennial
zöldhasú
Hirdetés