A közelmúltban a korábbiakhoz képest jóval intenzívebb favágási tevékenységet tapasztaltak a solymáriak a települést Nagykovácsitól elválasztó Kerekhegy lankáin. Az erdőirtásra gyanakvó éber helyiek saját Facebook-közösségükben is élénket tárgyalták a kérdést, és egyikük lapunkat is megkereste a problémával, hogy több helyszínen nagy mennyiségben zajlik a favágás, az erdészeti munkagépek nyomán pedig nehezen járhatóvá válnak az erdei utak.

Aggodalomra azonban – legalábbis a Pilisi Parkerdő Zrt. szerint – semmi okuk. Mint az erdőgazdaság szóvivője lapunk megkeresésére közölte, a területen

örökerdő erdőművelési rendszerrel gazdálkodunk, a természetvédelmi és erdészeti hatóságok jóváhagyásával és engedélyével.

Magyarországon a fás területek fele nem alkalmas a fenntartható erdőgazdálkodásra

A Brüsszel elleni harc egyik eleme lett az akácosok védelme, pedig fenntartható erdőgazdálkodás csak őshonos erdők telepítésével lehetséges.

A mostani favágások hátterében pedig az áll, hogy a Kerekhegyi erdőtömbben “zömmel egykorú, alapvetően csertölgy fafajból álló erdők találhatóak”. Ezeket 80-100 évvel ezelőtt, mesterséges úton, sarjaztatással (vagyis a korábban kivágott fák tövéről, gyökereiről keletkezett sarjakkal) újították meg. Csakhogy az ilyen “kevés fafajból álló erdők tulajdonsága az alacsonyabb szintű regenerációs készség, a klímaváltozás negatív hatásaival szembeni alacsonyabb ellenállóképesség”, és ezen szeretnének javítani. A Parkerdő célja – mint írták –, hogy

ezt az erdőtömböt a folyamatos erdőborítás biztosítása mellett, fokozatosan megújítsa az idős fák lehullott magjaiból kelt csemetékre alapozva. A mag eredetű és elegyes (több fafajból álló) erdők ugyanis a szélesebb spektrumú genetikai állományuk révén jobb alkalmazkodóképességgel bírnak a környezeti hatásokkal szemben.

Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait

Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van.

A beavatkozást több kisebb, úgynevezett mikroterületen végzik, hogy a végül “egy változatos erdő és fafajszerkezet alakulhasson ki a nagy tömbben, ami tovább erősíti az említett állékonyságot és növeli a biodiverzitást”. Az idei munkálatok összesen 23 hektárnyi erdőterületet érintenek, ezeken "kisebb foltokban" végeznek "fakitermeléssel járó munkálatokat".

Kérdésünkre jelezték, hogy “a tarvágás feltételrendszerének megfelelő vágásterület sem méretben, sem jellegben nem található Kerekhegyen, és nem is kívánunk a jövőben itt az örökerdő-gazdálkodáson kívül más módszert alkalmazni”. A munkálatokról az érintett önkormányzatokat is tájékoztatták még január 3-án. A Parkerdő szerint:

erdőírtásról tehát nincs szó, az erdőterület nem szűnik meg, hanem folyamatosan átalakul és megújul.

A Pilisi Parkerdő a tarvágásos rendeletről: Az erdő mint zöld tőke nincs veszélyben

A kormányrendelet csak lehetőség, nem utasítás, a Pilisi Parkerdő nem fog változtatni a fenntartható erdőgazdálkodáson - közölte a társaság hétfőn. Szerintük a hazai erdőkben sikerült annyi tartalékot képezni, hogy ha több fát kellene is kivágni, az magát az erdőt mint zöld tőkét, nem fogja veszélyeztetni.

Borítóképünk illusztráció!