Erdőirtás miatt aggódó helyiek keresték meg lapunkat, akik szokatlanul intenzív fakitermelésre figyeltek fel az utóbbi hónapokban. A területet kezelő erdőgazdálkodó azonban mindenkit igyekszik megnyugtatni.
Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?
A kormányrendelet csak lehetőség, nem utasítás, a Pilisi Parkerdő nem fog változtatni a fenntartható erdőgazdálkodáson – közölte a társaság hétfőn. Szerintük a hazai erdőkben sikerült annyi tartalékot képezni, hogy ha több fát kellene is kivágni, az magát az erdőt mint zöld tőkét, nem fogja veszélyeztetni.
Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint a mező- és erdőgazdálkodási gyakorlatok javításával, valamint az ökoszisztémák megőrzésével és helyreállításával 2050-ig évente 8–14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne eltávolítani a légkörből gazdaságosan, tonnánként 100 amerikai dollárnál (USD) alacsonyabb költségek mellett. Ez több, mint ha globálisan azonnal kivonnák az összes belső égésű motorral szerelt autót a forgalomból.
2019-ben változtatották meg a támogatási rendszert, azóta egyre többen ültetnének erdőt a minisztérium államtitkára szerint.
A svájci kávéóriás bejelentette, hogy terveik szerint hamarosan már a teljes ellátási láncukban és a termékeik teljes életciklusában elérik a karbonsemlegességet.
Egyre gyakrabban törik meg tisztások Európa erdőit – derül ki egy kutatásból. A tudósok szerint van remény, a hézagokban a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedhet.
Régóta parázs viták övezik a biomasszából nyert energia fenntarthatóságát, Hollandia pedig úgy döntött, kivezetik, mert nem áll rendelkezésükre elegendő, fenntarthatóan nyert biomassza-energiaforrás.
Kutatók szerint gazdasági érdek is, hogy ne úgy tekintsünk a természetre, mint amit ki kell aknázni, hanem olyan tyúkként, amit óvni kell, hogy aranytojást tojjon.
Nem is gondolnánk, mennyit számít, ha kiteszünk egy mesterséges odút a kertbe, vagy ha lemondunk a kedvenc édességünkről, mert az pálmaolajat tartalmaz. Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa elárulta, hogyan erősíthetjük meg a meggyengült természet immunrendszerét, és hogy mire megyünk egyetlen fa elültetésével. A járvány ugyanis arra is figyelmeztetett, hogy tennünk kell valamit az élővilágért.
Bár az erdőirtás nem szűnt meg, a mértéke csökkent – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.
Nem elég fát ültetni, meg is kell őrizni és fenn kell tartani a meglévőket.