Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. február. 06. 11:15

Hogyan előzött meg minket a korrupcióellenes listán Bulgária és Románia is?

Sztojcsev Iván
Szerzőnk Sztojcsev Iván

Korrupcióban fuldokló országok is tisztábbnak bizonyultak Magyarországnál a Transparency International listáján. Bulgáriában évek óta nem tudnak stabil kormányt összehozni, emiatt nem megy könnyen a lopás, Romániában néha-néha legalább egy kicsit dolgoznak a hatóságok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok pedig minden botrányuk ellenére rég lehagytak minket.

Szomorú változásra lehettünk figyelmesek 2016 körül a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexét böngészve: már nem annyira a visegrádi országokhoz volt érdemes hasonlítani a magyar mutatót, hanem egyre inkább Romániához és Bulgáriához. Mostanra ez is új fordulatot vett, az idei listához a TI magyar szervezete már közzétett egy olyan ábrát is, amelyen megjelent összehasonlítási alapnak Szerbia és Ukrajna. Románia és Bulgária nem sokkal, de érzékelhetően előttünk jár.

Pedig Közép- és Kelet-Európa nagy részén továbbra is komoly gond a korrupció, rendszeresen keverednek bele a politikusok minimum gyanús ügyekbe, és az oligarchák hatalmát sem könnyű letörni, még akkor sem, amikor egyáltalán megpróbálkoznak ezzel. De a legtöbb helyen legalább van próbálkozás, hogy valamit kezdjenek a korrupcióval, időről időre megbuknak a korrupt kormányok, és néhol még a hatóságok is tudnak foglalkozni a csúnyább ügyekkel. Azt, hogy a Baltikumban, amely a régiónk élére tört, mit csinálnak jól, már a tavalyi eredmények kiadásakor bemutattuk – most nézzük, hogyan hagyhatott le minket a szűkebb környezetünk!

A balti csoda: pár éve korruptabbak voltak, mint Magyarország, mára Kelet-Európa legtisztábbjai

2021 után 2022-ben is Észtország, Litvánia, valamint Lettország a három legkevésbé korrupt állama Közép- és Kelet-Európának. Észtország mindig is jól állt a korrupcióellenes felmérésekben, a másik két állam az elmúlt tíz évben fejlődött óriásit. Mit tudnak ott, amitől ennyire rövid idő alatt ekkora lett a változás, és mit tehetnénk mi, hogy ha Ausztriát nem is, legalább Litvániát utolérjük?

Bulgária: ahol három éve nincs egy stabil kormány

Bulgária az elmúlt években a totális politikai káoszával került be a hírekbe – 2021 óta öt parlamenti választás volt, az ügyvezető kormányfőket is beleszámítva három év alatt most az ötödik miniszterelnöküknél tartanak. Erre is szükség volt azonban ahhoz, hogy változás induljon be a korrupció elleni harcban. Az országot 2009 és 2021 között szinte végig a jobboldali populista GERB vezette (két kis szünettel, de mindkettőnél lehetett tudni, hogy hónapokon belül agyonnyerik a következő választást), és annyira elkezdtek hinni a párt vezetői a saját leválthatatlanságukban, hogy gyakorlatilag szabadon lopták szét az országot. És hogy még rosszabb legyen a helyzet, sokáig az egyetlen reális lehetőség a kormányváltásra az a szocialista párt volt, amely a 2000-es évtizedben épp a korrupciós ügyei miatt lett nagyból középpárt, most pedig az oroszbarátsága miatt még többen tartják vállalhatatlannak.

Ebben a helyzetben hozott nagy változást az első 2021-es választás, amikor egy újonnan létrehozott korrupció- és elitellenes protestpárt bejött másodiknak, és egy szintén nem túl régi zöld-liberális pártszövetség is megerősödött. Ebből jött ki az, hogy éveken át sorra tartották a választásokat, és képtelenség volt egy koalíciót tartósan összehozni, főleg, mert az újabb és újabb protestpártok egymással is sokszor összevesztek. Most is úgy van kormányuk, hogy a pár év alatti ötödik választás után az épp népszerűbb blokkok úgy döntöttek, hogy ez így nem mehet tovább, és megegyeztek, hogy rotálják a miniszterelnöki posztot a következő választásig – ez olyan, mintha Magyarországon épp egy Fidesz–MKKP–Momentum–Párbeszéd-kényszerkoalíció állt volna össze, megígérve, hogy cserélgetik ciklus közben a miniszterelnököket, és egyik kormányfő sem Orbán Viktor lesz.

Ez a káosz rémesen hangzik elsőre, de az, hogy már nincs meg a vezetők elmozdíthatatlanságának mítosza, segíti a korrupció elleni fellépést, egyszerűen mert

senki nem mer annyit lopni, ha tudja, hogy nem maradhat örökké hatalomban.

A zűrös átmeneti időben egyetlen napra még a volt miniszterelnök, Bojko Boriszov is rács mögé került egy pénzmosási ügy miatt, és ez ugyan nem tartott sokáig, az világos lett, hogy egyetlen korrupt politikus sem érezheti magát biztonságban.

2023-ban még egy fontos dolog történt Bulgáriában: átment a parlamenten egy alkotmánymódosítás – ezt decemberben fogadták el, de már a nyáron kijöttek a legfontosabb részletei. A képviselők alaposan megnyirbálták a legfőbb ügyész hatáskörét – ez leginkább azért számított, mert a tavaly nyáron kirúgott legfőbb ügyész, Ivan Gesev a hatalmát arra használta fel, hogy jobboldali politikusok korrupciós ügyeit elsikálja.

Az elmúlt két évben így a Transparency szerint is javult a bolgár helyzet – persze ez még mindig csak arra volt elég, hogy az EU második legkevésbé korrupt országává váljon Bulgária, de két év alatt 4 pont javítás, és 45 pont (0–100-as skálán, ahol a 0 a legkorruptabb, 100 a teljesen tiszta) bolgár szinten így is jó teljesítmény.

Románia: alig van javulás, de legalább próbálkoznak néha

Románia nem most jár a csúcson, a 2017-es 48 pontjáról 44-ig visszaesett 2019-re, mostanra 46-ra visszatért. Ott az okozhatta a javulást, hogy a korrupcióellenes ügyészség tovább dolgozik – legalább egy olyan hatóság így van az országban, amely utánamegy a politikusok valóban hatalmas korrupciójának.

De az is látványos volt, amikor tavaly kiderült, hogy horrorisztikus állapotú idősotthonokat tartottak fenn, a hatóságok és a politikusok pedig félrenéztek évekig. Ez megrázó volt, amikor nyilvánosságra került – de legalább kibukott a botrány. Márpedig ha ilyen ügyek nyilvánossá válnak, az növelheti a korrupcióérzetet, de egyben azt az érzést is, hogy történik valami, harcolnak a korrupció ellen.

Egy másik ügyben az EU Bírósága avatkozott közbe. A román legfelsőbb bíróság 2022-ben úgy döntött, hogy bizonyos ügyek – főleg csalásokról és pénzügyi bűncselekményekről van itt szó – könnyebben elévülhetnek, az uniós bíróság viszont tavaly nyáron hatályon kívül helyezte ezt.

Vagyis igazából Romániában és Bulgáriában is rémes a helyzet, egyik országról sem túlzás azt írni, hogy fuldoklik a korrupcióban. Az oligarchák hatalma nagy, a politikai és az üzleti elit csúnyán összefonódik, és amikor szabályokat hoznak a korrupció ellen, akkor azokat csak döcögősen tudják betartatni – de már a próbálkozás is jelent legalább annyit, hogy elénk kerültek a listán.

Román gazdák forgalomlassító tüntetése Bukarestben a magas adók miatt 2024. január 16-án.
AFP/Daniel Mihailescu

Így hagytak le minket a visegrádiak

20-25 éve ilyenkor az volt a kérdés, Magyarország vagy Csehország közelítheti meg a keleti blokkból elsőként a nyugati színvonalat – aztán kiderült, hogy egészen váratlanul Észtország került a legközelebb a Nyugathoz –, és még 2012-ben is, amikor a Transparency a mostani módszertanát kezdte el használni, a V4-ek közül egyedül Lengyelország volt előttünk. Mostanra a többi visegrádi állam egy teljesen más liga lett, mint mi.

Csehországban 2013 után javult nagyot a helyzet. Abban az évben a kormány belebukott egy korrupciós botrányba, a miniszterelnököt, Petr Necast tíz évvel később mondták ki bűnösnek nem jogerősen (a bíróságok tempója nem csak Magyarországon tud csigalassú lenni), amiért három képviselőnek jó állást ajánlott állami cégeknél azzal a feltétellel, hogy mondjanak le, és így helyettük tudjanak olyanokat a parlamentbe küldeni, akik megszavazzák az áfa emelését. Megindult egy tisztulási folyamat, onnan viszont jelentősen visszaestek, amikor az ország egyik leggazdagabb üzletembere, Andrej Babis miniszterelnökként a saját cégcsoportját segítette uniós pénzekhez. Babison a jogászok még nem találtak fogást, de a 2021-es parlamenti és a 2023-as elnökválasztást is elvesztette, Csehország pedig szép lassan újra felfelé lépdel a korrupcióellenes listán, most épp 57 ponton áll.

Nem mentes a korrupciótól Szlovákia és Lengyelország sem, és akkor ez még nagyon finom megfogalmazás volt. Idén mindkét ország 54 pontot szerzett, ami Szlovákia számára egy négy éve tartó javulás eredménye, Lengyelország viszont – ahol még a 2000-es évtizedben és a 2010-es évek első felében volt komolyabb korrupcióellenes munka – egy hét éve tartó folyamatos eséssel jutott el ide. Mindkét országban néhány hónapja váltottak kormányt, és egészen más lehet a jövőkép. Szlovákiában a hatalomba az októberi választások után visszatérő Robert Fico épp fel akarja számolni a korrupciós ügyekkel is foglalkozó különleges ügyészséget, amely az új koalíció sok politikusának 2020 előtti ügyeit vizsgálja, Lengyelországot viszont a PiS nyolc évig tartó kormányzását decemberben váltó Donald Tusk beléptetné az uniós ügyészségbe, és azt ígéri, hogy elődeivel ellentétben tisztábbá tenné az országot. Mindkét helyen túl későn volt ahhoz a változás, hogy ez a 2023-as korrupcióérzékelési mutatókon nagyban tudjon változtatni – főleg, hogy konkrét jogszabályok nem lettek még a kampányígéretekből –, egy év múlva ilyenkor már többet látunk majd abból, hogy mi ezeknek az eredménye.

Annyi következtetést viszont egész biztosan le lehet vonni: azt elérni, ami Közép-Európa más országaiban történik, nem teljesíthetetlen feladat, Bulgária és Románia szintje pedig simán túlszárnyalható, ha van némi társadalmi ellenállás a korrupcióval szemben. Az már más kérdés, hogy nálunk ilyen nincs,

az Eurobarometer szerint az egész EU-ban a magyarokat zavarja legkevésbé a korrupció.

Borítóképünkön Orbán Viktor stratégiai kerekasztal-megbeszélésen Bukarestben 2022-ben. Fotó: AFP / Daniel Mihailescu

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Németh András 2025. február. 14. 18:36

Trump és kinevezettjei most egyértelművé tették Ukrajnáról, amit eddig nem lehetett kimondani

Bár igaz, hogy Donald Trump és az amerikai elnök magas rangú kinevezettjei elébe mennek az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos orosz követeléseknek, Ukrajnában úgy vélik, az egyre valószínűbbnek tűnő tűzszüneti tárgyalásokon nem csak Moszkva érdekeit veszik figyelembe. Többek szerint egyébként nincs is végleges amerikai béketerv, inkább arról van szó, hogy a mindkét felet zsaroló washingtoni kormányzat a fejleményekhez igazítja következő lépését.