Andrzej Duda salamoni döntésével lehet, hogy egyszerre kerül szembe a választók többsége által támogatott kormánnyal, és a hatalom elvesztésébe beletörődni nem képes korábbi kormánypárttal.

A lengyel alkotmány szerint az államfő is kérhet utólagos normakontrollt, vagyis a kihirdetett és hatályba lépett törvény alkotmányossági vizsgálatát. Az aláírást nyilvánvalóan azért nem merte megtagadni, mert ha előzetes alkotmánybírósági (Ab) kontrollt kér, azzal megakadályozta volna a közszféra dolgozóinak 20 százalékos és a tanárok 30 százalékos béremelését, amelyhez a fedezetet a költségvetési törvény tartalmazza. Ezt nem vállalhatta.

Ugyanakkor belekötött abba, hogy Mariusz Kaminski volt (2015 és 2023 november közti) belügyminiszter és helyettese, Maciej Wasik képviselőként nem vehetett részt a parlamenti vitában, ami szerinte alkotmánysértővé teheti az egész törvényt. A két politikusnak ő 2015 után másodszor is megkegyelmezett, miután egy 2006-2007-ben elkövetett súlyos hatalmi visszaélés miatt jogerősen végrehajtandó börtönre ítélték őket, és januárban éppen az államfői palotában tartóztatta le őket a rendőrség.

Duda elnök szerint a kegyelem azt jelenti, hogy a politikusok megtarthatják képviselői mandátumukat. A képviselőház elnöke azonban azt mondja: a megbízatás a jogerős ítélet kihirdetésekor a törvény erejénél fogva megszűnt, mert szándékos közvádas bűncselekményért jogerősen szabadságvesztésre ítélt ember nem lehet törvényhozó, és ezen az elnöki kegyelem sem változtat visszamenőleg.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a Legfelső Bíróság egyik kollégiuma Kaminski esetében a házelnöknek adott igazat, egy másik azonban, amelynek a legitimitását viszont a tagjainak vitatott kinevezése miatt a mostani kormánytöbbség nem ismeri el, Wasik esetében az elítélt politikusnak. Egyelőre egyikük se próbált bemenni a parlamentbe érvényes belépő nélkül, de ígérik, hogy erre valamikor sor kerül.

Donald Tusk miniszterelnök és támogatói azt mondják: az a lényeg, hogy hatályba lép a költségvetés, a kormány megvalósíthatja programját. Semmi más nem érdekes. Ha pedig az egyébként hirtelen – éppen a Tusk-kormány rovására – aktivizálódott Ab elmarasztaló döntést hozna, várható, hogy annak érvényességét a kormány tagadni fogja az Ab-elnök vitatott jogállása és három, törvénytelenül kinevezettnek tekintett alkotmánybíró szerepe miatt.

Bár Andrzej Duda többször kijelentette, hogy nem kívánja feloszlatni az októberben rekordmagasságú részvétellel megválasztott parlamentet, Tusk miniszterelnök harciasan üzent neki: ha fontos törvények megvétózásával akadályozza a kormányzást, a kormány maga fog új választást javasolni. Azt nem magyarázta meg, hogy a parlament önfeloszlatásához szükséges kétharmados többséget hogyan szerezné meg, mert az nem látszik reálisnak, de érzékeltette, hogy nem fél az államfő lépéseitől.

Andrzej Duda pedig, akinek még másfél év van hátra a második ciklusából, két tűz közé kerülhet. A továbbra is jelentős választói támogatást élvező kormánnyal fennálló konfliktussorozat (például közmédia, ügyészség) kikezdte a népszerűségét, ugyanakkor a hírek szerint szembekerült az ellenzékbe szorult korábbi kormánypárt vezetőivel is. Jaroslaw Kaczynski pártelnök a kiszivárgott hírek szerint puhánynak tartja, és a kormánnyal szemben keményebb fellépést, pártjának az áprilisi önkormányzati választások előtt több támogatást követel. Ebből a dilemmából nehéz jól kijönni.