A tájékoztatás szerint gázból nagyjából 8,5 milliárd köbméter fogyott tavaly, ami a 2022-es szinthez képest 1 milliárd köbméterrel (10,9 százalék), a 2021-eshez mérten pedig 2,5 milliárd köbméterrel (23 százalék) kevesebb.

A Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint a 8,5 milliárd köbméterből a lakosság több mint 3, a gazdasági szereplők pedig 5,5 milliárdot használtak fel. A mérséklődés a két nagy fogyasztói kategóriában, éves összevetésben rendre 10,7 és 11 százalékos volt. A negyedik negyedéves mutatók kismértékű növekedést jeleznek, a körülbelül 2,7 milliárd köbméteres összes igénybevétel 1,3 százalékkal múlta felül 2022 utolsó három hónapjának szintjét.

Áramból összesen 41 terawattórányit használtak el Magyarországon, ami több mint 2 terawattórával (4,7 százalék) volt alacsonyabb a megelőző évinél.

Tavaly novemberben hosszú idő után először nőtt az áramfogyasztás a megelőző év azonos hónapjához képest, és emelkedés volt tapasztalható decemberben is. Az utolsó negyedév így a közel 11 terawattórás felhasználással az egész éves csökkenéssel szemben 2,1 százalékos bővülést hozott.

Az MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló kalkuláció szerint az október közepén kezdődött fűtési szezon 2023-ra eső részében gázból közel 2,5 milliárd köbméter, áramból mintegy 9,5 terawattóra fogyott Magyarországon. 2022 azonos időszakához viszonyítva ezek a számok 1,8, illetve 3,1 százalékos növekedést mutatnak.

A minisztérium hozzátette, hogy a „nagyarányú megtakarítások mérséklik Magyarország importkitettségét, erősítik az energiaszuverenitást és az ellátás biztonságát”, arra viszont nem tért ki a közleményben, hogy a visszaesés oka nagyrészt az energiaárak 2022 augusztusában bejelentett részbeni piacosítása, illetve a recesszió, aminek hatására az ipari szereplők is visszavettek a fogyasztásukból.

A hazai gáztárolók töltöttsége még mindig 86 százalék fölötti a tárca szerint, a fogyasztásarányos adat pedig 57 százalék, ami az európai országoké közül a harmadik legmagasabb érték, az uniós átlagnak több mint kétszerese.