A jobban keresők rosszabbul keresőnek, a rosszabbul keresők pedig jobban keresőnek érzékelik magukat ahhoz képest, ahova a jövedelmük alapján tartoznak a jövedelmi eloszlásban – derül ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kutatásából.

De nézzük a részleteket.

A kutatóközpont ezer fős reprezentatív kutatása során többek közt azt kérdezték, hogy mennyi a saját jövedelme egy adott családnak, azzal szerintük melyik társadalmi rétegbe tartoznak, de megkérdezték azt is, hogy szerintük mennyi a havi nettó fizetése egy magyar nagyvállalat vezetőjének, egy Magyarországon dolgozó háziorvosnak, egy magyar miniszternek, egy Magyarországon dolgozó betanított munkásnak, illetve egy hazai bolti kisegítőnek. Azaz arra is kíváncsiak voltak, hogy a válaszadók szerint mennyit keresnek a magas és az alacsony jövedelműek.

Ez alapján az is kiderül, hogy az egyenlőtlenséget kisebbnek és nagyobbnak tartók nem térnek el nem, életkor és nevelt gyermekek száma szerint, ugyanakkor az egyenlőtlenséget nagynak gondolók nagyobb háztartásokban élnek, és kevésbé vallásosak. Az egyenlőtlenséget kisebbnek gondolók szignifikánsan nagyobb arányban laknak a fővárosban és a falvakban, míg az egyenlőtlenségeket nagyobbnak gondolók nagyobb arányban jönnek a Budapesten kívüli városokból. Végzettség és munkaerőpiaci helyzet tekintetében lényegében nincs különbség a két csoport között.

A kutatásból az is kiderült, hogy az egyenlőtlenséget kisebbnek gondolók jellemzően relatíve gazdagabbak mindhárom összevetésben. Akik pedig nagyobb egyenlőtlenségeket látnak, azok gazdagabbnak tartják magukat a többi magyarhoz képest, és szegényebbnek látják magukat a világhoz képest, továbbá azokhoz képest, akik kisebbnek gondolják a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok, akárcsak a világ bármely részén élők, is hajlamosak közép felé torzítani a saját helyzetük értékelésekor: a szegények gazdagabbnak, a gazdagok szegényebbnek látják magukat a ténylegesnél.

A világhoz képest amúgy mindenki alulbecsüli a jövedelmi helyzetét: a legszegényebbek több mint tíz százalékponttal, a leggazdagabbak ennek mintegy háromszorosával. Ennek megfelelően Magyarországot alapvetően szegény országnak látják a válaszadók.

A kutatást először a G7 szúrta ki.