Energetikai fordulatokban bővelkedett az idei év, akár a háztartási, akár az ipari szegmenst nézzük, de mire megyünk mindezekkel jövőre?

Napelemes hullámvasút

Fordulatos módon, de végül átírták a háztartási méretű (napelemes) kiserőművek – vagyis a jellemzően családi házak tetejére szerelt napelemek – elszámolási szabályait. A nagyon kedvező szaldós elszámolást kivezették – csak a meglévő vagy a szeptember 7-ig bejelentett, és 2025 év végéig megépült rendszerek maradhatnak benne a telepítés után még 10 évig –, helyette jön a bruttó elszámolás.

Otthoni napelemes tárolórendszer

Túry Gergely

A másik fontos fejlemény, hogy jövőre feloldják az ilyen kiserőművek hálózati csatlakozásának tavaly októberben az elektromos hálózat korlátaival indokolt, sebtiben bevezetett tilalmát. Ezzel fontos akadály hárul el az új napelemek elől, ám kérdéses, mennyien tartják majd kifizetődőnek belevágni a bruttó elszámolási rendszerben.

A alacsonyan meghatározott átvételi ár ugyanis megkérdőjeleződött a megtérülés. Az emiatti visszaeséstől a napelemes ágazat is tart. A kormányzat, hogy továbbra is fenntartsa a telepítési kedvet: új pályázatot írt ki – a 2021-es korábbi utolsó ütemének átcímkézésével – jövőre 15 ezer energiatárolóval kiegészített napelemes rendszer telepítését támogatják –, illetve lehetővé teszi, hogy aki kívánja, a piacon értékesíthesse az általa megtermelt felesleges elektromos energiát.

Rendezze az adótartozását és jelentse ki a vállalkozását otthonából, különben lemarad az állami napelemről és akkuról

Jó, hogy megkövetelik a saját erőt, mert így tudatosabban állnak hozzá a pályázók, de negatívum, hogy szociális alapon nincs pozitív megközelítés az új lakossági napelemes és akkumulátoros állami támogatási programban. A Napenergia Pluszt sokan várták, de számos feltételnek meg kell felelni annak, aki pályázna.

Az ugyan még kérdéses, hogy mennyi potenciális pályázó marad azok után, akik már korábban pályáztak vagy belevágtak saját erőből a telepítésbe, a kivitelezők mindenesetre bizakodnak. Az Energiaügyi MInisztérium a minap közölte, hogy december közepéig már közel 300 vállalkozó regisztrált a pályázati honlapon. Maguk a pályázók azért szoríthatnak, hogy az állam ezúttal képes lesz időben elbírálni a beadványokat, és folyósítani a támogatásokat.

Ez ugyanis a korábbi pályázatnál meglehetősen nyögvenyelősen ment. Az biztosnak tűnik, hogy az azon indulók még jövőre is várni fogják az esetenként jó másfél éve megítélt támogatások utolsó részleteinek folyósítását, de már jóval kevesebben: a kormányzat fű alatt 4000-rel csökkentette a korábbi nyertesek számát.

Az új napelemes pályázattal villog a kormány, bár még az előző számláival is adósak

Miközben a miniszter nagy örömmel jelenti be az újnak nevezett napelemes pályázatot, háztartások tízezrei és kivitelezők tömegei várnak arra, hogy megkapják a két éve indult előző, rég megítélt támogatást, és végre lezárhassák a projekteket, miközben vészesen közeledik a befejezéshez kapott határidő.

A háztartási napelemes rendszerek jelenleg 251 ezres száma és a jelenleg 2281 MW-nyi kapacitás nőni fog várhatóan a bruttó elszámolási rendszer bevezetése ellenére is, hiszen számos korábban bejelentett projekt kivitelezése lehet még folyamatban. Az Energiaügyi Minisztérium is optimista: azzal számolnak, hogy jövőre az összes (háztartási és ipari) megújuló, napenergiás kapacitás meghaladja a 6000 MW-ot, ami már a fele a frissített Nemzeti Energia- és Klímatervben 2030-ig vállalt 12 GW-nyi megújulónak.

Jövőre sem lesz még olcsó szélenergia, tyúklépésben halad a paksi bővítés, tovább kormol a lignit Mátraalján, de jöhet fel a földhő és az akku

Az ipari méretű energiatermelést nézve idén végre kiderült, mi lesz magyarország legszennyezőbb erőművének, a Mátrai Erőműnek a sorsa. A több mint ötvenéves létesítmény blokkjait idén év végével kezdték volna fokozatosan leállítani, de egyelőre mégis működésben tartják.

Egészen addig pakolják a lignitet a kemencébe, amíg meg nem épül – és ez szinten idén dőlt el – három új gázerőmű, annyira kell az elektromos energia – nem függetlenül az akkumulátoripari ambícióktól és a paksi bővítés csúszásától. Mindez annak ellenére, hogy a nagy szennyező megtartásával nem csak a szén-dioxid-kibocsátási célok teljesítése kerül veszélybe, de hatalmas pluszköltséggel is jár majd az éves szinten több tízmilliárdos veszteséggel – vagyis jelentős állami dotáció mellett – termelni képes elaggott blokkok üzemben tartása És akkor még nem is volt szó azokról az uniós forrásokról, amelyet az erőmű bezárásához kötötten kapott volna a térség.

Zombierőmű a Mátrai a természetvédők szerint, és csak égeti a pénzt

A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.

Az új gázerőművek szén-dioxid-kibocsátása a Mátrainál jóval kisebb lesz, de gázfelhasználásuk révén talán nem túlzás az az állítás, hogy kevésbé fognak hozzájárulni az ország vágyott energiaszuverenitásához. Igaz jövőre legfeljebb addig juthat ügyük, hogy kiderül: ki nyeri a közbeszerzést, mert utána még kell 3-3,5 év a kivitelezéshez, vagyis legjobb esetben is majd csak valamikor 2027 magasságában állhatnának üzembe.

Ha úgy tetszi,k fordulat történt a paksi nukleáris energiatermelés ügyében is, amelynek főszerepet szánnak a kormányzati energiastratégiában. No, nem mintha a több éves csúszásban lévő bővítésben nagyobb érdemi előrelépést örtént volna: Paks II. továbbra sem rendelkezik teljes létesítési engedéllyel, és ugyan földmunkák zajlanak, de inkább a hűtésével kapcsolatos kérdések és a kétségek sokasodnak. Az viszont immár hivatalossá vált, hogy a meglévő négy paksi blokk üzemidejét meddig kívánják meghosszabbítani: 2057-ig.

Az idei legjelentősebb fordulat a szélenergia területén történt: a kormány bő egy évtized után újra lehetővé teszi a szeles energiatermelést. Hiába léphet azonban életbe január 1-vel – az Európai BIzottsággal kötött eredeti megállapodásban foglalthoz képest jó háromnegyed éves késéssel – az új szabályozás, jövőre még nem fog új turbinákat pörgetni a szél sehol: 2029-ig foglaltak az új erőművek hálózati csatlakozási helyei. A sorban állók között van, aki politikai hátszéllel rendelkező vállalkozókat is sejt, mások pedig olyan piactorzító tényezőket azonosítottak, amik ugyancsak egyes érdekeltek számára jelenthetnek majd előnyöket.

Máris kormányközeli vállalkozók kiszolgálását sejti a szélerőműves szabályozásnál a szakma

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint nem kizárt, hogy politikai hátszelű vállalkozók állnak már most sorba a szélkerekekért. Az Energiaklub pedig a "könnyített térségeknél" tart piactorzító tényezőktől.

A kormánynak feltűnően alacsonyak a szélenergiás ambíciói, mintha nem akarnák észrevenni, az olcsó, zöld elektromos áramot termelő, a napelemes energiatermelés kiegyensúlyozását is ellátni, illetve az energiaszuverenitáshoz nagyban hozzájárulni képes technológia előnyeit. A szakértői számítások alapján a gazdaságilag biztos megtérüléssel kecsegtető maximális kapacitásnak alig 16-od részének elérését tűzték ki 2030-ig. A hálózat kiegyensúlyozását inkább az energiatárolásban látják: ipari méretű akkumulátoros tárolók beszerzését is támogatni fogják jövőre.

A megújulók közül várat még magára az áttörés a geotermikus energia hasznosításában is, amelynek kiaknázása révén évi 1,5 milliárd köbméternyi földgáz – az éves hazai gázfogyasztás közel ötöde – kiváltásának lehetőségével számol a kormány. Bár a vonatkozó szabályozás idén beérett módosításának sok vitatható részlete volt, már bő háromtucatnyi kutatási engedélyt kiadtak, és az állam is beszáll az üzletbe egy nagy múltú mélyfúró cég megvásárlásával, sőt, egyelőre nem konkretizált támogatási elképzelésekről is beszámolt az év végén az Energiaügyi Minisztérium.