Benyújtotta a farkasok európai védelmének csökkentéséről szóló javaslatát a tagállamoknak szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – jelezte a WWF Magyarország. A bizottsági elnök javaslata szerint a fajt kihúznák a Berni Egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról, ehelyett a

védett, de vadászható fajok közé kerülne.

Arról, hogy Von der Leyen személyes indíttatása (egy farkas tavaly széttépte kedvenc póniját, Dollyt) mellett mi állhat még a javaslat mögött, és miért tartják elhibázottnak a hozzáállást a a természetvédelmi szakemberek, itt írtunk korábban:

Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?

Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása.

A javaslat nyomán azonban nem kezdődhetnének azonnal farkasvadászatok. Mint a javaslatról kiadott közleményében a WWF is jelezte,

ez nem azt jelenti, hogy hazánkban a farkas vadászható fajjá válna, és a faj magyarországi védettségére sem lenne hatással.

Ezzel együtt a javaslatban foglaltakat "határozottan elutasítják" a természetvédők, akik szerint annak elfogadása hosszú évek nemzetközi természetvédelmi munkáját vetné vissza Európában.

"Elismerve azt a tényt, hogy a farkasok jelenléte olykor komoly kihívást jelent az állattartók és vadgazdálkodók számára, a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyragadozók állományszabályozása nem hatékony – sőt, akár kontraproduktív – eszköz a károk, így a konfliktusok csökkentésére tett kísérletekben” – idézték Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét. A WWF idézett egy frissen publikált szlovák kutatást is, amely azt igazolta, hogy Szlovákiában – ahol 2014 és 2019 között lehetett farkasokra vadászni – ennek nem volt kimutatható hatása a haszonállatokkal kapcsolatos károkra.

A javaslatot ezért inkább politikai indíttatásúnak, mint tudományosan megalapozott, valódi megoldáskeresésnek látják. A WWF szerint a javaslat a nagyragadozókkal kapcsolatos ember-vadvilág konfliktusok hatékony kezelésére, feloldására nem alkalmas.

Arra is emlékeztettek, hogy 2022 novemberében az Európai Tanács visszautasította Svájc hasonló javaslatát, és jelezték,

a javaslat szembemegy a közakarattal is.

Egy nemrég megjelent, több európai országra kiterjedő felmérés szerint ugyanis az európai vidéki közösségek 68 százaléka gondolja úgy, hogy a farkasnak fokozott védelmet kell élveznie. A WWF Magyarország által idén nyáron készített országos, reprezentatív kutatás pedig azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada fontosnak tartja, hogy a farkasok Magyarországon, természetes élőhelyükön éljenek, és emlékeztettek a M237 jelű, jeladóval ellátott, Svájcból hazánkba kóborolt farkas esetére, amelyet Magyarországon lőttek ki orvul.

„60-70 méterről, távcsővel nem illik elnézni egy farkast"

Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.