Azt már tudjuk, hogy januártól indul a konyhai hulladékok szelektív gyűjtése, de sok kérdés még tisztázatlan volt, egészen mostanáig. Ki gyűjtheti külön a biohulladékot? Mit lehet bedobni az új, barna kukákba, és mit nem? Pénzbe kerül majd? Kötelező lesz? Nem lesznek túl büdösek az új kukák? Itt vannak a válaszok.
Januárban indul a biohulladék gyűjtése, amit – mint minden lakossági hulladékot – a Mol hulladékos leányvállalata, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi majd 35 évre elnyert koncesszió keretein belül. Az új rendszer részleteibe háttérbeszélgetésen avatott be Pethő Zsolt, vezérigazgató és Borsfay-Horváth Judit, a cég anyag-és termékáram vezetője.
A gyűjtést több ütemben vezetik be, vagyis nem fogják egyből országszerte mindenkitől elvinni a konyhai hulladékokat.
Mire ez az egész felhajtás?
A gyűjtés beindítása uniós kötelezettség, a célja pedig, hogy csökkenteni lehessen a hulladéklerakók üvegházhatású gáz kibocsátását, de így javítható a talaj minősége, és fokozható az általános hulladékkezelési rendszer működési hatékonysága.
Magyarországon – mint a Mohu vezetői jelezték – éves szinten több mint 300 ezer tonna gyorsan lebomló, más módon újrahasznosítható természetes hulladék kerül a háztartási hulladék közé – ettől is olyan büdösek egyébként a sima kukák –, és végzi lerakókban, jobb esetben égetőműben energiaként. Ezen felül jelentős mennyiségben húzhatnak le a wc-n vagy boríthatnak a lefolyóba is ilyen hulladákot, feleslegesen terhelve a szennyvízhálózatot. Ezel és a vegyes hulladékba dobott mennyiséggel együtt akár 600-700 ezer tonna jól hasznosítható hulladék vész így kárba amiből megfelelő hasznosítással energiát lehet kinyerni
Ha nem országosan, akkor hol indul a gyűjtés?
Kizárólag különböző társasházi övezetekben, Budapesten a XI. és a XXI. kerületben, valamint 13 további hazai város – Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés – bizonyos részein.
A gyűjtés első üteme összesen 460 ezer embert érint, vagyis ők lesznek azok, akik, ha akarják – mert nem lesz kötelező –, akkor gyűjthetik külön a konyhai hulladékokat.
Miért csak itt?
A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy olyan helyek legyenek, ahol nem lehet alternatív módon – kerti komposztálással, háziállatokkal feletetéssel – megoldani a konyhai hulladékok elhelyezését, illetve hogy legyen a közelben feldolgozóüzem.
Mikor indul a gyűjtés?
Először is osztás lesz: az edényeké és az információké. Januártól kezdik kiosztani a biohulladék gyűjtésére szolgáló edényeket, és indul az érintett helyszíneken tájékoztató kampány, mindez az önkormányzatok és a közös képviselők közreműködésével.
A gyűjtés majd csak az edények átvételét követően indul – elvárás, hogy a szolgáltatók részére történő átadást követően 45 napon belül megkezdődjön a gyűjtés. A cég munkatársai azzal számolnak, hogy legkésőbb márciusban már minden érintett településről el fogják szállítani a biohulladékot.
Mibe gyűjthetjük a maradékokat?
Minden a gyűjtésben résztvevő és regisztráló háztartás kap egy ötliteres saját gyűjtőedényt, amit otthonában tarthat majd, és ebben tudja gyűjteni az ide tartozó hulladékot. Ezt lehet, hogy házhoz viszik majd, vagy otthonuk közelében vehetik át, ez a helyi szolgáltatókon és a közös képviseleten is múlik. Az edények kiszállítását már szervezik. Az edények átvételekor kell majd regisztrálni a gyűjtésre.
A kisebb edényt mindenki a kedve szerinti gyakorisággal ürítheti a közös, 120 literes barna kukákba, amik ott állnak majd kukatárolókban a megszokott zöld háztartási, illetve kék és sárga fedelű szelektív kukák mellett.
Kötelező lesz a biohulladékot gyűjteni?
Nem. Egyelőre legalábbis, de mindenki érdekében ajánlott.
A konyhai hulladék, ételmaradék, ha megromlik, nagyon büdös, vonzza a rágcsálókat, rovarokat. Mi lesz így a kukatárolókban?
A biohulladék jelentős részben eddig is a háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló kukákba került, és azok még csak nem is voltak rendesen lezárhatók (és ettől szoktak büdösek lenni azok is).
Az új 120 literes gyűjtőedények fedelét viszont ellátják egy gumigyűrűs zárószigeteléssel, és egy plusz záróelemmel, így kevésbé távozik a szag, nem jutnak be a rovarok, rácsálók – már amennyiben zárva tartják a fedelet a lakók, és odafigyelnek arra, hogy ne borítsák mellé a maradékokat, ne maszatolják össze a kuka külső felületét.
Milyen gyakran ürítik majd a barna kukákat?
Legalább hetente fogják üríteni, olyan gyakorisággal, mint a kommunális hulladékot, sűrűbben lakott városrészekben akár heti kétszer is.
Ezenfelül havonta – igény szerint, nyári időszakban akár gyakrabban is – mosni is fogják őket, ami révén kevésbé fognak szaglani. Legalábbis a mosás után.
Mivel fogják elvinni?
Egyelőre a meglévő járműparkot használják erre, azok közül is azokat, amelyek a kifolyás- és szagmentesek. 2024-ben nem terveznek új kukásautókat munkába állítani.
Elindították a beszerzéseket, de ezeknek az eszközöknek a gyártása hosszadalmas, majd csak az év végére lehetnek kész az első új járművek. Hosszabb távon mérlegelik a speciális, a barna kukákat minden ürítés alkalmával elöblítő járművek beszerzésének lehetőségét is – mondta a vezérigazgató.Mi történik a begyűjtött a hulladékkal?
Biogázüzemekbe kerül, ahol nedves fermentálással biogázt – jórészt metánt – állítanak elő belőle, illetve a megmaradó anyagot termőföldek termőképességének javítására használják. Az igazgató szerint vizsgálják a száraz fermentálás jövőbeli lehetőségét is, illetve a nem biogáz jellegű hasznosítást is.
Ahhoz azonban, hogy a rendszer országszerte működni tudjon, bővíteni kell a feldolgozókapacitásokat – vagyis új biogázüzemekre, előkezelő kapacitásokra lesz szükség. A gyűjtés bevezetése ezért is ütemezett: mint Pethő Zsolt fogalmazott: „A hasznosításnak kéz a kézben kell járnia a begyűjtött mennyiségekkel.”
Az első ütem helyszíneit is úgy válogatták össze, hogy a lehető legközelebb legyenek a feldolgozókhoz. Első körben 8 ilyen üzemmel kötnek szerződést, akik „nagy szeretettel várják” a szállítmányokat.
Mit dobhatok majd a barna kukába?
A főzés, étkezés során keletkező mindenféle konyhai hulladékot:
- gyümölcsök és zöldségek maradékai,
- kávézacc, teafű (viszont a filter nem),
- fűszerek, tojáshéj,
- főtt ételmaradékok,
- szavatosságát vesztett feldolgozott élelmiszer, legyen az avas kolbász, beszáradt tejföl, megsavanyodott joghurt,
- ételmaradékok: odaégett pörkölt, a gyerek által csak megpiszkált tökfőzelék, tányéron maradt falatok, kiszáradt tegnapelőtti zsemle, lejárt konzervek tartalma.
Mit nem dobhatok bele?
Semmiféle fémet, konzervdobozt, vagy csomagolóanyagot. Vagyis ha megromlott a joghurt, a felvágott vagy a löncshús, akkor ki kell bontani, és csak a tartalmát üríteni a biokukába. A csomagolást külön kell kidobni a szelektív vagy kommunális szemétbe, ahova való.
Porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát sem.
Csontot. Tehát, ha megromlott húst dobnánk ki, akkor azt is csak kicsontozva, és a bablevesbe főtt füstölt csülök csontja sem kerülhet a barna kukába, ahogy a rántott csirke dobverőinek csontja sem.
Ezek ugyanis – mint a cég jelezte – amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket.
Sütőolajat és zsiradékot – ezt külön gyűjtik, jelenleg is.
Zöldhulladékot – fák ágait, leveleit, gallyakat – ennek a gyűjtése a megszokott formában folytatódik, zsákos gyűjtéssel, illetve a hulladékudvarokon és kommunális hulladékot.
A biohulladék gyűjtésének helyes módjáról részletesebb tájékoztatót is tartanak a jelzett települések érintett részein, illetve a közös képviselők számára konferenciákat is szerveznek, ahol a biogázüzemek képviselői is jelen lesznek, de a cég honlapján online is elérhető egy lista.
Nem a fent jelzett településeken élek, tőlem mikor viszik majd el a biohulladékot?
2025-re tervezik a rendszer második ütemének elindítását, ekkor már 1,5-2 millió embertől fogják elvinni.
Az, hogy pontosan hol, és hogyan, az első ütem tapasztalataitól is függ. A cél, hogy ekkorra már az összes vármegyeszékhelyen elindítsák a rendszert – közölte Borsfay-Horváth Judit.
A gyűjtés fokozatosan indul majd el, előbb a társasházi övezetekben, majd a városi, de kertvárosias övezetekben. Kisvárosias, falusias környezetben felmérésük alapján 80 százalék az elutasítottsága az elkülönített gyűjtésnek.
Így várhatóan lesz olyan település – jellemzően a falusi övezetben, ahol eddig is megoldották az ilyen hulladékok helyi feldolgozását –, ahol egyáltalán nem indul el a szolgáltatás. Az önkormányzatokra számítanak, hogy jelzik az ezzel kapcsolatos hozzáállást, és ha van rá igény, akkor elindítják a gyűjtést ott is.
Ettől függetlenül a kimaradó településeken élők számára elérhetők lesznek a hulladékudvarok, ahol a biohulladékot is le lehet majd adni, illetve szervezhetnek saját közösségi komposztálást.
Mennyit fognak begyűjteni?
Az edényzet osztás miatt az éves tervezett mennyiség 75 százalékával kalkulálnak, ennél fogva 14-16 ezer tonnányi biohulladék összegyűjtésével számol a Mohu az első évben.
Mennyibe kerül?
A háztartásnak pénzbe nem kerül, csak odafigyelést várnak el tőlük.
A Mohu csak a kukákra több száz millió forint értékben ruházott be, emellett fizeti majd a gyűjtést és a szállítást végző szolgáltatóknak a megfelelő tarifát. Egy-egy új kukásautó beszerzése több tízmilliós tétel. A rendszer kialakításának pontos költségvetését nem közölték.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.