Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Lassul az infláció, de még mindig nagyon magas és a módszertanon is megy a vita; beperelte a Pfizer Magyarországot; Nagy Márton lett a gazdaság első számú felelőse, Varga Mihályt pedig kispadra küldték. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Tovább lassult az infláció: a mostani 7,9 százalékos adatnál kisebbet 2022 januárja óta nem láttunk. Októberről novemberre a benzinár nagyot esett, az elmúlt egy évben a használt autók ára csökkent látványosan, az élelmiszerek viszont újra drágultak. A hvg.hu havi bevásárlókosarának összeállításakor is arra jutottunk: nem múlt el nyomtalanul ez az év, de most már nincs olyan horror az élelmiszerboltokban, mint korábban volt.
A kormány persze újabb győzelmet hirdet – nem mintha nem lenne még ez is nagyon magas infláció, de még bonyolultabbá teszi az összkép értelmezését a módszertan. A KSH ugyanis kihozta azt, hogy a háztartási energia 18 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, ezen belül a vezetékes gáz 36-tal, miközben az ára nem csökkent, csak sokkal többen férnek be a rezsicsökkentett ára biztosító fogyasztási korlát alá. Az Eurostat konzultál a módszertanról a KSH-val, a magyar hivatal pedig állítja, hogy minden rendben van.
Perben Magyarország a vakcinák miatt
Beperelte a Pfizer Magyarországot, a kormány ugyanis előbb megrendelt hárommillió Covid elleni vakcinát, majd közölte, hogy az orosz-ukrán háború miatt nem fizet és nem is kéri az oltóanyagot. A magyar kormány a vakcinagyártó szerint 21 és félmilliárd forinttal tartozik, méghozzá azokért a vakcinákért, amelyekért két éve még lényegében könyörgött.
Ez volt az oltóanyag-beszerzésnek az a köre, amikor a közös EU-s vakcinabeszerzésből a magyar kormány előbb kiszállt, majd amikor rájöttek, hogy az 5-11 év közöttieket mással nem tudják beoltani, akkor újra vissza kellett vetetni magunkat a közös beszerzésbe. A Pfizer szerint még azt sem lehet mondani, hogy az ukrán háború teremtett új helyzetet, mert annak a megindulása után három hónappal írta alá a magyar kormány a szerződést.
Eldőlni látszik a gazdaságpolitikai vita
Nagy Márton lép elő a magyar gazdaságpolitika vezetőjévé, a kormányon belüli döntéseket meghozó Gazdasági Kabinetet mostantól ő vezeti majd, míg Varga Mihály helyet sem kap az asztalnál. A pénzügyminiszter elvileg egy másik testületen át vétójogot kapott, csakhogy ezzel sokra nem megy, egyedül akkor vétózhat meg egy tervet, ha úgy látja, hogy az formai vagy számtani szempontból hibás.
Amikor megkérdezték erről Varga Mihályt, ő focis hasonlattal írta körbe a dolgot: az edző feladata dönteni arról, hogy ki lesz a kapus vagy a középpályás, nem a játékosokat kell erről kérdezni. Így azt figyelhetjük, mit tervez Nagy Márton: az ő víziója szerint semmi sem számít, csak a gazdasági növekedés, az majd mindent megold, így elengedett költségvetési hiány - most például 586 milliárd forint jött össze egy hónap alatt - és magas infláció várható.
A hét képe: a káposztásmegyeri kis erdő, ami hivatalosan már rég építési terület, most viszont tényleg be is építhetik
Közzétették a Napenergia Plusz Program részleteit. Ebből kiderült, hogy 34 százalékos önerőt várnak el, társasházak nem pályázhatnak, és vállalatok, valamint nyaralók sem ebből kaphatnak napelemet. Eközben pedig háztartások tízezrei és kivitelezők tömegei várnak arra, hogy megkapják a két éve indult előző, már rég megítélt támogatást, és végre lezárhassák a projekteket, miközben vészesen közeledik a befejezéshez kapott határidő.
Az energiaválság és a gazdasági terhek miatt egyre nagyobb a kereslet a kis méretű ingatlanok iránt, de sokakban felmerülhet, hogy vajon egy miniházban lakni mennyi lemondással jár. A Miniházakért Magyarországon Civil Társaság egyik alapítója vezetett minket körbe, és mutatta meg, hogyan lehet jól élni 29 négyzetméteren is.
Mobilt az iskolába - vagy mégsem?
Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok matematikából a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. De a visszaesés nem csak magyar jelenség: a diákok eredménye világszerte sok helyen történelmi visszaesést mutatott, főleg ott, ahol a világjárvány alatt újdonság volt a digitális oktatás.
Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Viszont a tiltás sem megoldás – miközben Csák János épp arról beszélt, hogy vizsgálják, hogyan lehetne kitiltani az osztálytermekből a telefonokat: ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, úgyhogy esélyük sincs megtanulni a felelős használatát.
Lassan, de biztosan
December 10-től hatályos a MÁV új, 2023/24-es menetrendje, és ez most egy rendkívül kellemetlen menetrendváltás: Debrecen, Nyíregyháza, és Szeged felé is lassabb lesz az út Budapestről, Miskolcról Budapestre kilenc perccel hosszabbodik meg az utazás, de a Miskolc-Hidasnémeti út majdnem negyedórával több idő lesz. Mindezt azzal indokolja a MÁV, hogy a sebességkorlátozások miatt így lesz tartható a menetidő. Körbenéztünk a régi menetrendek között: az 1980-as, 1990-es évek tempójára megyünk most vissza, de a Miskolc-Budapest táv utoljára 1963-ban volt ennyi idő.
A Tiborszállás és a határ román oldalán lévő Nagykároly közötti személyszállítás pedig megszűnik, így ha Mátészalkáról szeretne valaki Nagykárolyba átjutni, az 62 perc helyett minimum négy óra alatt teheti meg az utat kerülővel és több átszállással. A MÁV azt is közzétette, hogy a tíz mellékvonal közül, ahol a nyáron buszra cserélték a vonatokat, többön is elengedik a vonathelyettesítés nagy részét, ehelyett a Volánbusz járatait ajánlják az utasoknak.
Mini Dubaj nem lesz, csak maxi
Egy „új millenniumi városközpont” épülne Rákosrendezőn – erősítette meg Lázár János. Azt, hogy a kormány egy dubaji befektetővel, Mohamed Alabbarral tárgyal az új városközpontról, ahol 200 méter fölötti felhőkarcolók is lehetnek, nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Lázár 5 milliárd dolláros beruházásról beszélt (ebből egymilliárdot állna a magyar állam), de a VSquare egy kormányközeli forrásra hivatkozva arról írt, hogy 10 milliárd dollár is lehet a végösszeg. Rákosrendező környékét mindenesetre teljesen átalakítanák – akármit is gondoljunk a mostani tervekről, az nem nagyon vitatéma, hogy valamit kell kezdeni a hellyel.
Az arabok tehát jöhetnek, de jönnek az oroszok is: csak 2023-ban több mint félszáz magyar céget alapítottak orosz állampolgárok. Ezek zöme üzletviteli tanácsadással foglalkozó mikrovállalkozás, de meglepően sok olyan céget találtunk, amely a fő tevékenysége szerint számítógépes programozást és információtechnológiai tanácsadást végez.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
