Ismét az időjárás mentette meg a magyar gazdaságot a még csúnyább összeeséstől; 2057-ig tartanák fenn az atomerőművet; Varga Mihály azt mondta, nincs megszorítás, és újabb eladósodást jelentett be. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ha nem lett volna sokkal jobb az időjárás a mezőgazdaság számára, mint tavaly volt, nem 0,4, hanem 3,8 százalékkal esett volna vissza a gazdaság – részletezte a KSH a harmadik negyedéves GDP-számot. Az is látszik a számaikból, hogy az ipar és a szolgáltató szektor is csúnyán visszaesett, ahogy a lakosság fogyasztása is, a külkereskedelmi mérleg javulása segített.
Egy másik rossz makroszám is érkezett: történelmi mínuszban vannak a beruházások, vergődő gazdaság mellett az akkuipari projektek sem tudják felhúzni a beruházási rátát, és a kamattámogatott hitelkonstrukciók is alig segítenek. A változáshoz alacsony inflációra lenne szükség, és uniós támogatásokra.
Varga Mihály és az Államadósság Kezelő Központ vezetője mindenesetre együtt bejelentették: idén 3,4 ezer milliárd forint hiánnyal sem sikerült kijönni, jövőre aztán lesz devizakötvény-kibocsátás, de kevesebb, mint idén, és jönnek új lakossági állampapír-termékek. Aztán majd meglátjuk, tényleg bejön-e a terv, és a kormány óriási hiányt üt-e a költségvetésen a ferihegyi repülőtér megvásárlásával. A miniszter a parlamentben beszámolt az elmúlt két év tapasztalairól is, és azt mondta, hogy nincs megszorítás.
És ha már az EU-pénzek szóba kerültek: valószínűsíthető, hogy a december 14-15-i EU-csúcs előtt bejárja a sajtót a hír, hogy tízmilliárd eurót kap Magyarország, de ez egy bonyolultabb ügy annál, mint hogy egy mondattal el lehessen intézni. Forrásaink szerint ha az Európai Bizottság választ kap két korábban feltett tisztázó kérdésére az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán, akkor jó eséllyel elégségesnek nyilvánítják a megtett lépéseket.
Persze itt egy hétéves költségvetés kifizetéseiről van szó, amikhez előbb a projekteket meg kell csinálni, majd aztán jöhet az utófinanszírozás. De ha az erről szóló döntés időben egybecsúszik azzal, hogy az EU-csúcson esetleg feloldják az unió költségvetésének vagy Ukrajna megsegítésének magyar vétóját, akkor úgy tűnhet majd, mint ha sikeres lenne a magyar zsarolás – ezt persze mindenki tagadni fogja. Addig marad a délnyugati nyitás, de ez azért igencsak törékeny.
2057-ig fenn akarják tartani Paks I. működését – árulta el Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója. Az igazgató szerint ennek jó esélye van, hiszen a vizsgálatok alapján a reaktortartály jó műszaki állapotban van. A működés fenntartásának persze meglesz az ára: a következő 14 évben hosszú távú beruházással – a reaktoron kívül – a teljes erőművet felújítják, korszerűsítik.
Lantos Csaba energetikai minisztert a parlamentben nemcsak energiaügyekről faggatták, hanem arról is, hogy miért volt offshore cége, amikor pedig a Fidesz annyira ezek ellen hangol. Ő azt válaszolta: nem jött be.
A hét képe: már nem biztos, hogy sokáig marad a Mol-torony Budapest legmagasabb irodaháza. Most terveznek ugyanis egy új negyedet Rákosrendezőnél, benne egy 220-240 méteres felhőkarcolóval.
Több nagy bejelentés is elhangzott a héten. A napelemesek például azt várhatták, hogy kiderüljön, az eddig tervezetthez képest valóban nagyobb kapacitású rendszereket is támogat majd az új lakossági napelemes-energiatárolós pályázattal a Napenergia Plusz Program. A cégek számára pedig jövő februárban indul egy napelemes pályázat.
Az egyik legfontosabb újdonság a hétről az, hogy egy éjszakai Magyar Közlönyben megjelent a csok pluszról szóló rendelet. Néhány változás volt ebben az eredeti ígéretekhez képest, például a nem első közös lakásukat vásárlók könnyítést kaptak, azok a párok pedig egy kis időt nyertek, ahol már most várják a gyereket.
Gulyás Gergely pedig azt is közölte: a kis és közepes vállalkozások kamatstopja jövő április elsejéig marad, július elsejéig pedig a lakossági kamatstop is.
Aki olyan háztartásban él, ahol az egy főre jutó jövedelem 168 ezer forint fölötti havonta, az már jobb helyzetben van, mint a magyar társadalom fele – számolt a KSH. A középosztály rendkívül szűk az országban, például ha valaki évente egy hetet el tud menni nyaralni, azzal már az ország leggazdagabb 56 százalékában találja magát; ha valaki nem nélkülözésben él, az már a társadalom közepén van.
Az átlagos magyar számára az egyik legfontosabb kérdés az volt az elmúlt hónapokban, hogyan tud kijönni a pénzéből. Az élelmiszervásárlásoknál most már lett egy kis könnyebbség: szokásos havi bevásárlókosarunk szerint beálltak az élelmiszerárak, vagy legalábbis normális határon belül mozognak az árak, amit jó ideje nem tapasztalhattunk meg a boltokban.
Bemutatták az egyszer használatos italospalackokat visszaváltó automatákat, már vannak boltok, ahol mostanra be is állították őket, bár csak januártól lehet bedobálni majd a palackokat. Arra viszont valószínűleg még hónapokig várhatunk, hogy megkapjuk az 50 forintos kuponunkat, mert türelmi időt kaptak a gyártók.
A palackokért utalvány jár majd, ez vásárlásra is felhasználható, készpénzre is váltható, sőt jótékony célra is lehet majd fordítani. Aztán tavasztól pedig egy applikációval közvetlenül a bankszámlára is utalható a visszaváltási díj, Már ha sikerült olyan palackot bedobnunk, amit vissza is vesz a gép.
Henry Kissinger nekrológjaival volt tele a világsajtó pénteken – néhány órával korábban pedig egy másik nagy öreg is meghalt, egy hónap híján száz évesen, akinek a neve annyira sokat nem mond a nagyközönségnek, pedig a gazdaság egyik nagyja volt: Charles Thomas Munger, a XX. század egyik legnagyobb befektetője.
A CNN megfogalmazása szerint pályafutása nagy részében Warren Buffett okoskodó hadnagyaként volt ismert, aki szinte bármikor hajlandó volt gazdasági és tőzsdei kérdésekben nyers tanácsokat adni. Cégüket, a Berkshire Hathawayt leginkább azzal tette naggyá, hogy rendkívül jó érzékkel látta meg, hol vannak a jobb minőségű, de alulárazott cégek, amelyekbe érdemes befektetni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.