A Szijjártó által emlegetett falu nem is Karabahban található.
Letették az alapkövét az Azerbajdzsán által ősszel visszafoglalt Hegyi-Karabahban lévő Soltanli újjáépítésének – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.
Ennek nyomán öt-hatezer ember térhet majd vissza Soltanlibe – tette hozzá.
A világhálón található adatok szerint azonban ez a falu nem Karabahban található, hanem Jabrayil körzetben, amely a Kelet-Zangezur gazdasági régió része.
Ez az a terület, amelyet az 1990-es évek elején a Hegyi-Karabah korábbi, Azerbajdzsánon belüli autonóm területet 30 évre de facto függetlenné tevő örmények szintén elfoglaltak, közvetlen összeköttetést teremtve a szomszédos örmény anyaországgal. Itt jórészt azeriek éltek, akiket kegyetlenül űztek el otthonaikból. Ennek van ugyan több történelmi előzménye egy 1920-as örményellenes pogromtól az 1988-as szumgaiti vérengzésig, de ettől még tény, hogy a zangezuri azeriek is súlyos bűnök áldozatai voltak.
Bizonyára rájuk gondolt Szijjártó Péter, amikor azt mondta, hogy a településen élők nem önszántukból hagyták hátra a lakóhelyüket, de most, „bár túl hosszú idő után”, lehetővé fog válni öt-hatezer ember visszatérése. Jellemző azonban, hogy a hazájából a mostani fordulat után elűzött 120 ezer örmény visszatéréséről nem esett szó – ez valószínűleg nem is fog megtörténni –, az ő településeik újjáépítésére nem jelentkezett a keresztényeket állítólag védő, de a világ legrégibb keresztény nemzetéhez tartozó emberek sorsával nem törődő magyar kormány.A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.