Lassan újra láthatjuk, milyen az, amikor a piaci viszonyok alakítják az élelmiszerárakat, más kérdés, hogy ezt milyen árszinten tapasztalhatjuk meg a boltokban. Októberben is ügyesen kerültük ki a boltokban a kormány által elvárt kék feliratokat, és megnéztük: „spekulálnak-e" még a láncok.
Nem az élelmiszereken fog múlni az, hogy az év végére egy számjegyűre csökkenjen az infláció: havi kosarunk értéke legalábbis hónapok óta stagnál, és éves szinten már szabad szemmel is látható a csökkenés. Tavaly október végén a négyszemélyes, négyfogásos vasárnapi ebédmenünk költsége 3,5 százalékkal haladta meg a mostani árszintet – mindezt ráadásul úgy, hogy tavaly volt árstop 18 tételből álló kosarunk majdnem felén (a burgonya és a tojás esetében csak novembertől élt a hatósági árazás), most meg nincs.
A KSH szeptemberi adatai ugyan éves szinten 15 százalékot meghaladó árnövekedést mutattak ennél az árukategóriánál, ami még mindig meghaladta a 12,2 százalékos éves átlagot, vélhetően ez a dinamika jelentősen lassulni fog októberre. 2022-ben volt ugyanis az a hónap, amikor az energiaár-emelés és az aszály kettős hatása igazán beindította az élelmiszer-inflációt – nem véletlen, hogy ekkor döntött a kormány is az árstop kiterjesztése mellett, miután a tojás ára ha nem is az egekbe, de a korábban elképzelhetetlen, 100 forintos szint fölé emelkedett. Az árstop ráadásul majdnem ezen a szinten konzerválta az árakat, ami pedig nem volt hatósági áras, az szimplán drágult – nemcsak a fogyasztói árak nőttek, hanem a beszerzési árak is.
Az árakat pedig nemcsak olyan tényezők fűtötték, mint a magas energiaköltségek vagy a nemzetközi piacokon tapasztalható alapanyag-drágulás, hanem maga a hatósági árazás is. Leginkább azért, mert megnőtt a kereslet az olcsóbb, árstopos termékek iránt, az ezeken keletkező veszteséget pedig valahogy be akarták hozni a kereskedők. Mindezt már sokszor leírtuk, most csak azért érdemes elismételni, mivel ennek a folyamatnak épp az ellenkezőjét látjuk: a beszerzési árak csökkenésével párhuzamosan az egymástól teljesen elszakadó árak lassan kezdenek újra „összesimulni”. Amíg például a csirke far-hát ára hosszú időre 275 forint körül ragadt be, a hasonló aprólékok ára ennek 4-5-szörösére, kilónként akár ezer forint fölé emelkedett. Mostanra viszont jórészt visszacsökkentek: a csirkeszárny, a csirkenyak vagy a leveshús kilója ismét 400-700 forint közötti áron érhető el – ez ugyan a mi kosarunkban nem látható, a KSH felmérésében azonban igen.
Az elmúlt egy év azonban nem múlt el nyomtalanul: már nemcsak mi nézzük a legolcsóbb árakat, de a vásárlók általában sokkal árérzékenyebbé váltak, amiből arra lehet következtetni, hogy egy átlagos kosárérték az infláció alatt emelkedett – pláne, hogy a kiskereskedelmi forgalomról szóló adatokból azt is tudjuk, hogy a kosárba kevesebb termék kerül.
Nem túlzás azonban azt állítani, innen már nehéz lesz lejjebb menni: ha a magyarok a legolcsóbb élelmiszereket veszik és abból is a korábbiaknál kevesebbet, ha a piaci viszonyok lassan rendeződnek, és ha még a beszerzési árak is lejjebb kúsznak, akkor már nincs hova tovább lépni. Nem véletlen, hogy miközben minden piaci szereplő mára nagyjából egyetért abban, hogy az infláció az év végére egy számjegyű tartományba kerül, nagyjából abban is konszenzus van, hogy – a jelenlegi, vagy még inkább az izraeli háború előtti helyzetből kiindulva – a további lassulás már keserves lesz. Az MNB most 4-6 százalékos tartományba teszi a jövő évi drágulás mértékét, ami még mindig a kívánatos fölött van, ha pedig a mostani krízis magas szinten tartja az olajárakat, az gátja lesz az árak csökkenésének is.
Úgyhogy egyelőre élvezzük ki azt a ritka helyzetet, hogy az élelmiszerek jó részének az ára havi alapon esik (és ne nézzük, honnan): ebbe a kategóriába esett most például az augusztus óta „szabad” áras sertés és baromfi, amelyeknek az ára lassan kúszik vissza az árstopos szint felé. Ez az állapot sem fog sokáig tartani, hiszen januártól a kötelező visszaváltás rendszerének rajtjával minden palackba csomagolt élelmiszer árához hozzászámolhatunk 50 forintot – igaz, azt legalább visszakaphatjuk majd.
Október végén egyébként levesből, sertéspörköltből, rántott csirkemellből és almás pitéből álló, négyfős menünk átlagosan 7788 forintból jött ki a szeptemberi 7777 forint után. Számottevően nőtt a paradicsom ára, de felmérésünk kezdete óta nem tudtunk ilyen olcsón burgonyához jutni. A kosarunkban szereplő alapvető élelmiszereket ezúttal az Auchanban tudtuk a legolcsóbban megvásárolni, a dobogó második fokára a Lidl került, a harmadikra pedig a Penny.
Mit főztünk ki? |
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden korábban árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a vöröshagyma). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál pedig legalább M-es méretet, a kiszereléseknél viszont azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.