A magyarok 37%-a mondja, hogy mindenen spórol, amin csak teheti.
Továbbra is a magyarok reagálnak a legérzékenyebben a gazdasági helyzet romlására a régiós országok közül – derül ki a Publicis Groupe felméréséből. A Lengyelországra, Szlovákiára, Csehországra és Magyarországra kiterjedő, negyedévente ismétlődő kutatás azt vizsgálta, hogyan változnak az emberek fogyasztási szokásai a nehezedő gazdasági körülmények hatására. A felmérés kimutatta, hogy ugyan a régiós országokban már jelentős javulás érzékelhető, a pozitív fordulat itthon még várat magára:
A magyarok 37%-a mondja, hogy mindenen spórol, amin csak teheti.
E tekintetben még mindig az első helyen állunk a régióban, ahol – Lengyelország kivételével – a régió országaiban ettől a negyedévtől már jelentős javulás tapasztalható. Ha összehasonlítjuk ezt az adatot az első, 2022. első negyedévében mért adatokkal, akkor láthatjuk, hogy a háború kitörésekor, az inflációs mutatók felszálló időszakában jelentősen kevesebben spóroltak, mint most (22%).
A nők 42 százalékának, míg a férfiak 31 százalékának csökkent a vásárlási kedve. Ennek egyik oka lehet, hogy Magyarországon általában bevallottan a nők kezelik a család mindennapi kiadásait. A cseheknél és a lengyeleknél kiegyensúlyozattabbak a “bevásárlási szerepek” (Csehország: nők 17 %, férfiak 16%, Lengyelország: nők 28%, férfiak 28%), míg a szlovákoknál szintén a női célcsoportot érinti leginkább a költekezés visszaszorításának kérdése (nők: 26%, férfiak 17%).
A kutatás szerint két általános kategóriában is észlelhető jelentős visszarendeződés a költekezésben a korábbi negyedévhez képest. A csökkenés mértéke az alkoholnál 29%-ről 22%-re, a divatcikknél pedig 20%-ról 15%-re változott. Az alkohol kategória különösen kiemelkedő, mivel a magyarok nem terveznek lemondani róla a jövőben sem:
30%-ról 19%-ra csökkent azok száma, akik biztosan tervezik az alkoholra fordított kiadások csökkentését vagy alacsonyan tartását.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.