Az infláció elleni harcba az egyik lánc német termékekkel szállt be, a konkurencia most magyar termékek akciózásával válaszol.
A legnagyobb konkurense kínálatára reagálva hirdet akciót az Aldi - derül ki a lánc legújabb prospektusából. Miután a Lidl kedvezményes árú német darált sertéshúst kezdett árulni, az Aldi ugyanezt tervezi, de a magyar beszállítóival együtt, az akció lényege az lesz, hogy a második terméket ingyen adják.
Az akció mögött az árháború egy érdekes szála húzódik meg: az Aldi 2021 októberében vállalást tett, hogy az állandó kínálatában szereplő friss húsokat csak magyar beszállítóktól szerzi be. Később ezt több más friss termékre is kiterjesztette, a vállalást pedig más láncok, köztük egy hónappal később Lidl is követte, amikor arra tett ígéretet, hogy a magyarországi üzletei állandó kínálatában szereplő baromfi- és a sertéshúst magyar beszállítóktól szerzi be. 2022 elején – éppen az ukrajnai háború kitörését megelőző napon – az Agrárminisztérium már arról adott ki közleményt, hogy a három magyar tulajdonban levő kereskedelmi lánc is magyar termelésből származó friss sertéshúst kínál.
Nem sokkal később azonban új szelek kezdtek fújni a magyar kereskedelemben: 2022 tavaszától jelentős növekedés indult el a vágósertések áránál, amely a mai napig tart: az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a vágósertés termelői ára 900 forint körüli szinten mozog, ami a duplája a háború előtti szintnek, de a 2022 februárjától egészen most augusztusig árstopos sertéscombot is most már 1700 forintért tudják beszerezni a kiskereskedők szemben a tavaly februári, 900 forint körüli árral.
A hús drágulása csak az egyik eleme a rekorder magyar inflációnak, amely ellen a kormány a maga sajátos eszközeivel is igyekezett fellépni az élelmiszerüzletekben. A már említett árstopon túl az akciózás erőltetése is ilyen eszköz, más kérdés, hogy a boltláncok is jó ideje mindent megtesznek, hogy minél alacsonyabb áron tudják kínálni termékeiket, ennek pedig alapvető eleme, hogy a lehető legalacsonyabb beszerzési áron tudjanak hozzájutni az árualaphoz. A probléma az, hogy az olcsóság és a magyar eredet a valóságban szembemennek egymással: bár a vágósertés esetében a hazai árak is alapvetően az európai jegyzést követik, a boltokba kerülő termékeknél már komoly árkülönbség állhat elő amiatt, hogy a német vagy a dán húsipar hatékonyabban tud működni. Ennek volt az első jele az árstop kezdetekor az, hogy az egyik hazai lánc spanyol húst kínált hűtőpultjában, és ezt láthatjuk most is a Lidlnél, ahol – amint arra a múlt héten a Világgazdaság felhívta a figyelmet – a magyar mellé Németországból származó darált hús került a kínálatba. A csomagolás pedig arra utal, nem egyszeri akcióra készültek a behozott német hústermékkel, amelyek mellé egyébként azóta lengyel pulyka- és sertésáruk is kerültek a lánc polcaira.
Na de mi lesz a vállalással? Ezzel kapcsolatban az áruházlánc a Portfoliónak így reagált: „A diszkontlánc 2021 novemberi vállalása óta jelentős mértékben megváltozott a gazdasági helyzet. A háború kitörése, az infláció, valamint az energetikai árak drasztikus növekedése mind hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére.” Az állítást természetesen nehezen tudná cáfolni, aki az elmúlt két évben járt Magyarországon, és a lánc azt meg sem említi, hogy a kormány időközben megemelte a kiskereskedelmi különadót is – ami a céges mérlegeket elnézve fájdalmasabb lépés, mint a kötelező akciózásra vonatkozó előírás.
Az érem másik oldala az, hogy mi lesz a magyar beszállítókkal: a hatékonyságnövelő fejlesztéseknek többük számára gátja az, hogy késlekednek az uniós források és magasak a hitelkamatok, így egyelőre maradnak a magasabb árak. (Vagy épp, mint a tejágazatban láthattuk tavaly, a magasabb külföldi árak láttán a magyar termékek exportértékesítése.) A Lidl németországi weboldalán mindenesetre olvasható az a vállalás, amely szerint ottani üzleteikben helyi (vagyis német) forrásból származó sertéshúst forgalmaznak.
Az Aldi más stratégiát választott, a lánc – az Agrárminisztériummal tartott rendezvényén – éppen két hete erősítette meg vállalását, amelyet a jobb minőség mellett a kisebb környezetterheléssel és a magyar gazdák támogatásával is indokolt. Erre utal a mostani akció is, amely egyébként része a kormány által előírt kötelező akciónak – ha már az arról szóló rendeletből kimaradt, hogy ezt magyar termékekkel kell a láncoknak folytatniuk.
Képünk illusztráció
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.