Nagyon közelről figyeljük a bolgár-török földgázegyezmény megvalósulását – mondták el a Politicónak magukat megnevezni nem kívánó uniós tisztviselők, akik rámutattak arra, hogy az sértheti a versenyjogot az Európai Unión belül.

Bulgária számára az orosz földgáz belpolitikai probléma is, hiszen az ország évszázadok óta jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával és Szófiában szinte permanens kormányválság van, miközben az egyik legfőbb vitatéma épp az orosz földgáz, melyet Moszkva tavaly leállított, miután az akkori bolgár kormány nem állt át a rubelfizetésre. Aztán egy másik kormány vígan megkötötte a földgázegyezményt, melynek eredményeképp az orosz földgáz Törökországon keresztül érkezhet Bulgáriába.

A földgázegyezmény titkos, de a brüsszeli Politicónak sikerült megszereznie egy példányt, és ebből kiderül, hogy az állami Bulgargaz 1,85 milliárd köbméter földgázt importálhat egy évben. Ez Bulgária éves földgáz fogyasztásának a 60 százaléka. 2 milliárd dollárt fizet ezért a bolgár állami cég a török Botas földgázvállalatnak akkor is, ha az egyezményben szereplő 13 év során esetleg egy ideig nem importál földgázt ezen a vezetéken. Az egyezmény értelmében a török vállalat árusíthat ebből a földgázból Bulgáriában és más uniós államokban is. Például Romániában, amely 138 millió eurós tranzitdíjat fizet a bolgár állami cégnek.

Sérti ez az egyezmény az uniós törvényeket? Nem. Az uniós szabály szerint elvben tendert kellett volna kiírni, de miután harmadik ország is szerepel az ügyletben, amely nem tagja az Európai Uniónak, ezért ez nem kötelező, hiszen nem kizárólag a belső piacról van szó. Mi aggasztja mégiscsak Brüsszelt? Az, hogy az egyezménnyel a bolgár és a török földgázcég jogtalan előnyöket élvezhet az uniós piacon belül. Miért? Mert exkluzív jogokat biztosít a bolgár és a török cégnek a vezeték használatára. Az európai energiakereskedők szövetsége rögtön az egyezmény aláírása után már januárban reklamált, mondván az diszkriminálja a földgázpiac többi szereplőjét.

Honnan jön a földgáz?

Brüsszelben ez okozza a fő aggodalmat, mert szeretnék csökkenteni a függést Oroszországtól. Törökország viszont jelentős mennyiséget importál Oroszországból, ezenkívül pedig Iránból és Azerbajdzsánból is. Saját földgázmezőket is feltártak Törökországban vagyis a vezetéken keresztül bármilyen földgáz érkezhet Bulgáriába.

„A bolgár-török földgázegyezmény megnyithatja az utat az orosz földgáz előtt az Európai Unióba” – hangsúlyozza Aura Sabadus, az ICIS piackutató cég vezető elemzője. Az Európai Unió nem tiltja az orosz földgáz importját – nem utolsósorban a magyar diplomácia ellenállása miatt –, de célul tűzte ki, hogy megszűnjön a földgázimport Oroszországból 2027-ig. Csakhogy a bolgár-török földgáz egyezmény 13 évre szól, vagyis jóval tovább lesz érvényben.

Az igazán nagy probléma az Európai Unió számára az, hogy Törökország az egyik legnagyobb földgázszállítója akar lenni az európai integrációnak. Erdogan török elnök azt is jelezte, hogy közeledni kíván az Európai Unióhoz vagyis Törökország számára is nagy a tét. Csakhogy Erdogan, aki mostanában is Putyinnal tárgyal, földgázegyezményt kötött Oroszországgal még múlt októberben. Törökország nem is titkolja, hogy a közvetítő szerepében kíván fellépni Oroszország és az Európai Unió között, miközben persze zsebreteszi a maga hasznát.

A brüsszeli Politico megkérdezte minderről Jurij Safranyikot, Oroszország egykori energiaminiszterét, aki jelenleg az orosz olaj és földgáz kitermelő cégek szövetségének elnöke. Szerinte az Európai Unió a jövőben is folytatni fogja a kőolaj és a földgáz vásárlását Oroszországból elsősorban harmadik országok – például Törökország – bevonásával.

„Hosszú távon évi 35 milliárd köbmétert földgáz importál a jövőben is az Európai Unió Oroszországból. Ez lényegesen kevesebb mint a múlt évben, amikor ez még 78 milliárd köbméter volt. Mindenki jól jár: Oroszország, az Európai Unió és a közvetítő országok is, mert nemcsak Törökország kész erre a szerepre” – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak Oroszország egykori energiaminisztere.