Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Alig több mint egy hónappal az után, hogy elfogadták a 2024-es költségvetést, már át is írták egy késő esti Magyar Közlönyben – az elmúlt pár évben legalább decemberig vártak azzal, amíg a nagyon stabilnak hirdetett következő évi büdzsé számait variálgatni kezdték. A most is futó 2023-asat eközben eddig 31 alkalommal írták át.
Tényleg mintha önmaga paródiája próbálna lenni a kormány: augusztus közepéig kellett csak várni, és már meg is volt az első alkalom, hogy átírták a 2024-es költségvetést egy késő esti Magyar Közlönyben megjelent rendelettel. Alaposan kiszámolhatták, mire kell a pénz, mert kerek számokról szó sem volt: 206 945 813 forintot vettek el az Építési és Közlekedési Minisztérium személyi juttatásokra szánt keretéből, és további 26 902 956 forintot a fizetések utáni járulékoktól, illetve szociális hozzájárulási adóból, hogy az egészet átcsoportosítsák a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság bérköltségeihez, emellett közelebbről nem részletezett dologi kiadásokra is kapott a Kehi 1 178 154 997 olyan forintot, amit még az ÉKM-nek szántak, amikor másfél hónappal korábban elfogadták a költségvetést.
Ez bizonyos szempontból rekord: ugyan mióta a Covidra hivatkozva lehetővé tették a rendeleti kormányzást, néhány naponta átírják a költségvetéseket, de ennyire korán még egyiknél sem kezdték el.
- A 2021-es büdzsét például egész dicséretes önmérséklettel az év második munkanapján, január 5-én írták csak át először,
- a 2022-eset viszont már az előtt módosították, hogy elkezdődött volna az év, igaz, így is kibírták 2021. december 3-ig.
- A 2023-as egész más ügy volt: arról 2022 decemberére kiderült, hogy a nyáron megszavazott formájában úgy tarthatatlan, ahogy van, az egészet ki kellett dobni, és elég sokáig ültek rajta, ötvenkét és fél órával az év kezdete előtt tették közzé a Közlönyben a totálisan átírt verziót.
- Ehhez képest komoly újítás, hogy a 2024-es büdzsénél az első módosításra csak augusztus 14-ig kellett várni, azaz 38 napig az után, hogy megszavazták, és 139 nappal az előtt, hogy elkezdődne az új év.
Közben persze piszkálgatták a már futó 2023-as költségvetést is. Egész mostanáig 31 alkalommal írták át, ami időarányosan már-már szerénynek számít azok után, hogy a 2021-eset 85-ször, a 2022-eset pedig 60-szor módosították menet közben. Most még az átlagos heti egy módosítás sincs teljesen meg, hét és fél naponta nyúlnak hozzá a büdzséhez – 2021-ben még négynaponta írták át.
Egyszer két és fél hetet is kibírtak átírás nélkül
Április 20-án 20 milliárd forintot rendeztek át – a legtöbb ebből a mentőknek, valamint a kiemelt sporteseményekre jutott, 8,9, illetve 8 milliárd –, majd hosszú csend következett: egymást követő 17 napon sem módosították a költségvetést. Legközelebb csak május 8-án írták át, akkor viszont rögtön 64 milliárd forintnak találtak új helyet – ebből 16 milliárdot a NAV kapott, 14,9 milliárdot pedig a Parlamentért és környékéért felelős Steindl Imre Program.
Máskor ekkora szünetek azért nem voltak. Mindennek a csúcsaként április 11-e és 20-a között ötször is átírták a költségvetést. Ez idő alatt nyolc munkanap volt, szóval azok közül háromban nem piszkálták a táblázatokat.
A legtöbb pénzt az energiaügyekre költötték el
Első ránézésre egészen brutálisnak tűnik a szám, hogy eddig összesen 2092 milliárd forintot csoportosítottak át, a teljes költségvetési főösszeg 5 százalékát (2022-ben az egész évben összesen 2693 milliárdot tettek át máshova, mint ahova szánták). Ennél azért valójában sokkal jobb a helyzet: a teljes átcsoportosított összegből 1536 milliárd forint a Rezsivédelmi Alap pénze volt, amivel eredetileg is az volt a terv, hogy év közben osztják ki, amikor már látni lehet, hogy az energiaügyeken belül pontosan mire kell majd költeni. Például ebből kompenzálják az áram-, gáz- és távhőszolgáltatókat a megmaradt rezsicsökkentés miatti veszteségért, vagy épp állami szervek energiaszámláit ebből fizetik ki.
A kormánykommunikáció szerint azért sincs baj a gyakori változtatásokkal, mert valójában ilyenkor a Rezsivédelmi Alap pénzeit teszik a rendeltetési helyükre. Csakhogy kisebb tételeknél is szinte folyamatosan változtatgatták a költségvetést: az eddigi 31 alkalom közül, amikor átírták, csak három olyan volt, amikor kizárólag a Rezsicsökkentési Alapból osztottak ki pénzt. 12-szer úgy módosították a büdzsét, hogy az alaphoz is hozzányúltak és más tételeket is átvariáltak, a további 16 alkalommal pedig szó sem volt rezsivédelemről. És még a rezsialapból kiosztott pénzek között is találunk érdekes tételeket, például a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszeresen kapott onnan pénzt, eddig 73 milliárd forintot beruházásösztönzésre.
A teljes alap egyébként 2579 milliárd forintos – úgy állt össze, hogy 1411 milliárd forintot a különadókból félretettek a költségvetésben, mellécsaptak 1168 milliárd forintot, amivel egyszerűen a hiányt növelték meg –, vagyis időarányosan nagyjából jól állnak az elköltésével. Főleg úgy, hogy már jó eséllyel sejthető, hogy nagy energiakrízis nélkül sikerül megúszni a következő telet is.
A legnagyobb átcsoportosítások – még jó, hogy jut kormányzati kommunikációra
Ezek után nem meglepő, hogy a legtöbb pénzt megmozgató módosítások között élen járnak azok az alkalmak, amikor a Rezsicsökkentési Alapból osztottak ki valamennyit – február 9-én például egy tömegben 390,6 milliárd forintot kivettek onnan, hogy az Energiaügyi Minisztériumnak átadják, osszon ki belőle támogatásokat, és összesen hét alkalommal vettek ki onnan egyben 100 milliárd forint fölötti tételeket.
Ha ezeket egy pillanatra figyelmen kívül hagyjuk, akkor a legnagyobb tétel az a 28 milliárd forint volt, amelyet még februárban adtak oda az Építési és Közlekedési Minisztériumnak a központi maradványelszámolási alapból arra a célra, hogy a közlekedési ágazati programokat finanszírozzák belőle. Elnézve azt, hogy micsoda leállások jöttek a közlekedési projektekben utána, azért nem mondhatjuk, hogy az ágazat csúcsévét élnénk idén.
A listán emögött egy 22,5 milliárd forintos átcsoportosítás következett: június 1-jén ennyi pénzt adtak oda a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra.
A harmadik legnagyobb tétel azért ennél jóval fontosabb: az a 21,1 milliárd forint volt, amelyet szintén a tartalékok közül vettek ki márciusban, és adták oda a nemzeti agrárkárenyhítési programra.
De a nagyobb tételek között ott van például a Honvédségnek adott 19,2 milliárd forint, a szegedi ipari fejlesztésére átcsoportosított 18,9 milliárd, vagy épp az a 16 milliárd forint, amit év közben adtak oda a NAV működtetésére.
Amikor az apróért is lehajoltak
Az a 2021-es rekord majdhogynem verhetetlen, amikor úgy írták át a költségvetést, hogy el tudjanak venni 554 forintot az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények támogatásából. Ezt idén megközelíteni sem sikerült, de azért a legkisebb összegű módosítások listáján így is vannak érdekes elemek.
Március 8-án például hozzányúltak a Rezsivédelmi Alaphoz, hogy 44 490 forintot odaadjanak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a külképviseletek igazgatására. Ha valamelyik nagykövet egy nagyobb vacsorát adott több vendégének, már az is lehet, hogy ennek a számlája sem jött ki ennyi pénzből.
A határon túliaknak rendszeresen pénzt osztó Bethlen Gábor Alap a módosítások nagyobb kedvezményezettjei között szokott lenni évek óta, de azért a kis tételeknél is ott van: április 5-én és július 6-án is kapott 90-90 ezer forintot dologi kiadások címszóval. A Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig négy alkalommal kapott néhány százezer forintot arra, hogy az állami egyetemeket és főiskolákat támogassák, háromszor pedig az alapítványi kézbe átadott egyetemek támogatására – teljesen olyan ez, mint ha nem sikerült volna előre kiszámolni, mennyi pénzre lesz szükség ezeknek a működtetésére.
Ahol év közben folyamatosan variáltak
És ezzel ott is vagyunk annál a témánál: hol nyúltak bele a legtöbbször a költségvetésbe? A nem állami felsőoktatási intézmények támogatása ebből a szempontból vezet eddig, az idei 31 költségvetés-módosítás közül 12-ben gondja volt a kormánynak arra, hogy erre a célra is áttegyen némi pénzt. 9-9 alkalom volt, amikor a Bethlen Gábor Alapnak járó működési támogatást növelték meg, illetve amikor a Miniszterelnökség igazgatására szánt kerethez tettek hozzá valamennyit. Ez utóbbi az esetek nagy részében egyszerűen azt jelenti, hogy a költségvetés tervezésekor, majd az újabb módosításoknál sem sikerült kiszámolni, pontosan mennyi pénzből tudják működtetni a szervezetet, úgyhogy menet közben kell kivenni valamennyit a közös kasszából.
Ennek hagyományos nagymestere a KKM volt az elmúlt években – idén eddig „csak” nyolcszor módosították a büdzsét úgy, hogy a külképviseletek igazgatására szánt összeget is átvariálták. Szintén nyolcszor változtatták meg az állami egyetemekre és főiskolákra, valamint a szakképzési centrumokra szánt keretet, és ugyanennyi alkalommal kapott még némi pluszpénzt a kormányzati infokommunikáció.
Egyre valószínűbb, hogy borul a hiánycél
Az mindenesetre egyre biztosabbnak tűnik, hogy a költségvetés eredeti, 3400 milliárd forintosra tervezett hiánycélja nem tartható. Azt már korábban tudtuk, hogy július végére 2940 milliárd forintig jutottunk el, a héten pedig közzétette a Pénzügyminisztérium a részletes adatokat is, és ezek alapján is borús a kép. Február és május után júliusban is kevesebb áfabevétel jött be, mint tavaly ilyenkor, hiába volna logikus, hogy a nagy drágulás miatt több legyen az áfa, annyival kevesebbet vásárolnak az emberek. Jövedéki adóból 24 százalékkal kevesebb folyt be, mint tavaly júliusban, a kamatkiadások pedig 15 százalékkal nőttek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
