Nagyot lassult, de így is EU-rekorder maradt a magyar infláció; ingyenessé tenné a kormány a diákoknak a jogosítványszerzés két drága tételét; látványos fényképek kerültek ki Mészáros Lőrincék nyaralásáról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
17,6 százalékos volt az infláció júliusban, ami jobb, mint az elmúlt néhány hónap számai, de azért még így is EU-rekorder. A jó hír az, hogy az élelmiszerek árai júniusról júliusra nagyot estek, a tartós cikkek már éves összevetésben is alig drágulnak. A kínos része a számoknak az, hogy a szolgáltatások drágulása egyelőre megállíthatatlan. Ha már szolgáltatások: az infláció persze utolérte a Szigetet is, mi pedig kimentünk megnézni, mi mennyivel drágult tavaly óta.
A kormány mindenesetre hiperoptimista, Nagy Márton olyan stílusban beszélt az infláció porba taposásáról, mint ha túl sok nyolcvanas évekbeli akciófilmet nézett volna a közlemény írása közben. És ne legyenek kétségeink, ha piaci alapon nem is menne, máshogy majd kikényszerítik az év végi 7 százalékos inflációt.
Egy 62 méteres luxusjachton fotózta le a 444 riportere Mészáros Lőrincet, Várkonyi Andreát és egy dobozos jegeskávét. Egy szakportál előbb azt írta, hogy a Rose d’Or nevű jacht egy orosz bányamilliárdosé, majd többen már Mészároshoz kötötték a jachtot, ez után a portál is hozzátette, hogy próbál utánajárni a részleteknek és fel is tűnt egy Mészáros-cég. A Mészáros Csoport kérdéseinkre annyit írt, hogy Mészáros magánemberként vette igénybe a szolgáltatást.
Mi pedig egyébként is terveztük már a hvg.hu nagy jegeskávétesztjét, úgyhogy most elkészítettük, kilenc különböző bolti jegeskávén próbáltuk ki, mennyire sikerült hozni az ihatóság minimális alapkövetelményeit.
Még mindig nem fizetett ki több magyar szállásadót a Booking.com. A cég vezetői korábban arról tájékoztatták a szállásadókat, hogy a pénzügyi rendszer karbantartása alatt lehetnek leállások, de nagy előrelépés az azóta eltelt egy hónapban sem történt. Aztán elsőként a legrégebb óta a rendszerben álló tartozásokat elkezdték feldolgozni.
A magyar hatóságok már elkezdtek vizsgálódni. Eddig 2290 vállalkozás nyilatkozott úgy, hogy tartozik neki a szállásközvetítő cég, 28 százalékuknak 500 ezer és 1 millió forint közötti összeget, 26 százaléknak viszont 1 millió feletti összeget nem utalt addig még el az online platform.
A hét képe: a Rose d’Or olvasónk fotóján, a monacói kikötőben
Hiába jött új tulajdonos, máris leállítják a Dunaferr nagyolvasztóját – írtuk meg. Mint azt lapunknak elmondták, kedd reggel volt egy gyárvezetői értekezlet, ahol váratlanul bejelentették, hogy csütörtöktől határozatlan időre leállítják a Dunaferr acélmű folyékony fázisát.
Aztán egy nappal ez után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményt adott ki: az ilyen hírek félrevezetőek, hiszen a Liberty Steel Group jelenleg még nem gyakorol tulajdonosi jogokat a magyar vállalat felett. Az értékesítés folyamata persze még tényleg zajlik, de könnyen belátható, hogy egy ekkora horderejű döntést a felszámoló nem fog hozni a leendő tulajdonos döntése nélkül, ráadásul kérdésünkre a leendő tulajdonos sem cáfolta a leállítás hírét.
Változnak az idők: már a Zoom is úgy döntött, hogy visszarendeli a dolgozóit legalább heti két napra az irodába. Azt várják ettől, hogy nőni fog a termelékenység – miközben a kutatások szerint egyáltalán nem biztos, hogy home office-ban rosszabbul dolgozna az ember, sőt.
Az otthoni munkavégzés nem tűnt el a Covid visszaszorulásával sem, a munkára jelentkezők közül az, aki megteheti, hogy feltételeket szab, szívesen kéri ezt a lehetőséget. A cégek pedig hibrid munkavégzés felajánlásával, rugalmasabb munkaidővel vagy akár négynapos munkahéttel próbálják csábítani a dolgozókat – és még tart a kísérletezés, mi lehet az a technika, ami egyszerre teszi elégedetté a munkavállalót és sikeressé a céget.
A kormány ingyenessé tenné a szakképzésben, illetve a középiskolákban tanuló fiataloknak a jogosítványszerzés két legdrágább tételét, a KRESZ-tanfolyamot és a vezetési gyakorlatból valószínűleg a 29 órás kötelező minimumot.
A jogosítványszerzés költségei mostanában valóban olyan szinten szaladtak el, hogy a hírek szerint az már tömegével riasztja el a jelentkezőket. Egyre gyakoribb az, hogy a szülők kifizetik ugyan a KRESZ-tanfolyamot és -vizsgát a gyerekeiknek, de a vezetési gyakorlatot aztán már nem, ehelyett kivárnak, hátha lejjebb mennek az árak. Azt a problémát viszont az új szabály sem oldaná meg, hogy miközben az oktatók száma nem csökken, jó oktatóból kevés maradt.
Annyira divatos szidni a magyar focit és a pénz teljesen értelmetlen elégetőinek nevezni minden egyes csapatot, hogy úgy döntöttünk, próbáljuk meg egy kicsit árnyalni a képet, és kiszámolni, melyik magyar csapat mennyi pénzből élt meg 2010 óta, és ebből milyen eredményeket tudott elérni. A 28 csapat, amely a NER eddigi tizenhárom évében megfordult az NB I-ben, összesen 421 milliárd forintból gazdálkodott ez idő alatt – ennek a 42 százalékán a Ferencváros, a Fehérvár és a Felcsút osztozott –, az első osztály költségvetése a 2010-es 8,4-ről 2022-re 61,8 milliárd forintra nőtt.
Az FTC a harmadik legjobban gazdálkodó lett, hiszen az irgalmatlan pénzesőből, ami rázúdult (80 milliárd forint tizenhárom év alatt) legalább nemzetközi szinten is értelmezhető eredményeket tudott elérni. A legjobban teljesítő, ha a költségvetést az UEFA rendszerében megszerzett pontokkal elosztjuk, azonban a Debrecen lett, amely közepes költségvetéssel is rendszeresen elért nemzetközi selejtezőkig. A pénzpazarlásban a Felcsút csak negyedik lett, mert a 13 év alatt 28 milliárd forintból legalább bejutnak pár nemzetközi kupaselejtezőbe. Az abszolút győztes Diósgyőr ennél alig kevesebb pénzből, 24,1 milliárd forintból az első és a másodosztály közti ingázást tudta bemutatni.
És aztán persze ott vannak a magyar foci legendás történetei – mint a Balmazújváros, amely megmutatta, mi történik, ha leváltják a fideszes városvezetést, és az utódok elszörnyedve belenéznek a klub könyvelésébe, vagy épp a Pápa, ahol a tulajdonosról kiderül, hogy trombitarézből öntött kamu aranytömböket, hogy legyen mire hitelt felvennie.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.