Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Fidelity elemzői szerint nem elégségesek azok az erőfeszítések, amelyeket a cégek a 2030-as nettó zéró karbonkibocsátás elérése érdekében tesznek. További finanszírozás, technológiai innováció és szabályozás − csupán néhány a megjelölt területek közül, melyeken előrelépésre van szükség, ha be akarjuk temetni a célok és a valóság közötti szakadékot.
Továbbra is jelentős akadályok állnak a cégek előtt, például technológiai hiányosságok, a célok és az intézkedések összhangjának hiánya, valamint az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére jelenleg elkülönített finanszírozás összege nem éri el a szükséges mértéket.
z idei ESG-felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kormányzati szabályozás hatékonyan képes megváltoztatni a vállalatok magatartását. A befektetők, a fogyasztók, a munkavállalók és a versenytársak egyaránt szerepet játszanak a gyakorlatok megváltoztatásában, de úgy tűnik, hogy leginkább a jogszabályi frissítések tudják változtatásra kényszeríteni a vállalkozásokat. Elemzőink több mint 60 százaléka szerint a jogszabályok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási gyakorlatok megváltoztatását ösztönző három legfontosabb tényező közé tartoznak” - tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.
Az elemzők arról is beszámoltak, hogy a befektetők bevonása és a részvényesek fellépése is a leghatékonyabb módszerek közé tartozik a vállalatirányítás megváltoztatásának ösztönzése kapcsán, a válaszadók mintegy fele pedig a szerepvállalást is a környezeti és társadalmi gyakorlatok javításának három legfontosabb módszere közé sorolja.
A vállalatok azonban egyedül nem képesek erre. A kormányoknak, akárcsak a politikai döntéshozóknak, kulcsszerepük van az átmenetet elősegítő környezet megteremtésében, csakúgy, mint a pénzügyi szektornak a befektetői szerepvállalás, a részvényesi fellépés és az eszközallokáció révén.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
