Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Változott a csok, a Babaváró, az árstop, a SZÉP-kártya, a diákhitel, cserébe viszont a cégeknek is lett energiaárstopja. Az MNB-nek volt egy kamatdöntése, az EU több pénzt kér, és természetesen ez a hét sem maradhatott el újabb akkugyáras bejelentés nélkül. Heti gazdasági összefoglaló.
A hét az egyik legnagyobb meglepetését a kormány okozta, mégpedig azzal, hogy két kormányinfót is tartott. Ilyenre még nem volt példa, ennek megfelelően több fontos bejelentést is hallhattunk. Ilyen volt, hogy 2024-től változnak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályai: az ötezer fő feletti településeken megszüntetik, a jövő év elejéig pedig létrehoznak egy másik támogatási rendszert. Az ennél kisebb helységekben megmarad a falusi csok, a keretösszegeket legalább 50 százalékkal megemelik.
A Babaváró hitelnél is változások jönnek: 10 millió forintról 11 millióra emelik az összegét, ám a jövőben csak 30 év alattiak igényelhetik. Bár az egymilliós emelés jól hangzik, a program 2019-es indulása óta igazából már nagyjából 2,46 millió forinttal csökkent a hitel vásárlóértéke. Azt is kiszámoltuk, hogy mennyivel fognak az egyes törlesztőrészletek módosulni a csoknál.
Az élelmiszerárstophoz is hozzányúlnak: augusztus elsejéig meghosszabbítják, azután megszűnik. Ezzel párhuzamosan a kötelező akciózás mértékét 10 százalékról 15-re emelik, azaz ennyivel kedvezőbb áron kell kínálni az akciós termékeket. Az érintett termékek körét kiterjesztik azokra is, amelyek eddig az árstop hatálya alá tartoztak. Ennek alapja a bruttó beszerzési ár lesz (beszállítói ár), ezt kell majd 15 százalékkal csökkenteni, vagyis ez biztos veszteséget jelent majd a kereskedőknek.
Utánaszámoltunk, minek hogyan fog változni az ára: a finomliszté és az étolajé például csökkenne, a cukoré nőne. Ha kíváncsi a részletekre, kattintson!
Módosulnak a SZÉP-kártya használatának szabályai is: augusztus elsejétől 200 ezer forinttal, 450 ezerről 650 ezer forintra tolják ki a keretét, és lehetővé teszik, hogy hidegélelmiszert is vásárolhassunk vele.
Mindezt a háborús vészhelyzetre hivatkozva teszi a kormány, s az új szabályok szerint elméletben akár élő lovat és struccot is vehetnénk a SZÉP-kártyával.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint az augusztus 1-jei időzítés tragikus, hiszen a belföldi szálláshelyeken jellemzően a július és az augusztus hozza a legmagasabb bevételt. A szakember attól tart, hogy sokan mennek majd inkább külföldre nyaralni, a SZÉP-kártyát pedig bevásárlásra használják.
Bár ezzel a kormányinfón nem dicsekedett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, még aznap megjelent egy új kormányrendelet, amely szerint 4,99-ről 7,99 százalékra ugrik a diákhitel kamata. Igaz, még ez a szint is bőven kamatsapkát jelent, hiszen a becslések szerint akár 10 százalék fölé is emelkedhetne a kölcsön tavaly nyáron még 1,99 százalékos kamata.
És ezzel még nem volt vége a bejelentéseknek: kiderült ugyanis, hogy jön az energiaárstop. A vállalkozások számára három ágazatban – a szálláshelyeknél, a raktározóknál és a feldolgozóiparnál – július 1-jétől 200 euró/MW-ban maximálják az áram árát a tavaly ősszel megkötött fix áras energiaszerződések esetében. Gulyás a kormányinfón azzal indokolta a lépést, hogy tavaly, amikor magasan voltak az árak, a vállalkozások hosszú távú, rögzített áras szerződést kötöttek, amiből most, amikor már alacsonyak a piaci árak, nem tudnak kiszabadulni.
Perlusz László a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint üdvözölendő a lépés, ám a hatása korlátozott, hiszen csupán ötezer céget érint, miközben 800-900 ezer vállalkozás működik Magyarországon.
A gyógyszerforgalmazók extraprofitadóját 28 százalékról 40 százalékra emelte a kormány korábban, ebből az új szabályok szerint 20 százalékot leírhatnak, ha beruházásra, fejlesztésre fordítják. A gyógyszergyártók extraprofitadóját megfelezik, majd jövőre még egyszer leírható lesz a fele, ha beruházásra, fejlesztésre megy az összeg.
Ennyi változtatás után érdemes egy pillantást vetni a költségvetésre is. Úgy tűnik, a kormány behúzott kézifékkel tapossa a gázt, azaz egyszerre megszorít és bőkezű a 2024-es büdzsé. A kormányzati szektor működésében nagy a spórolás, még Orbán Viktor protokollkeretét is megnyesik. Nagy vasúti projekt nem lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésén kívül, és nagy víziközmű-fejlesztés is szinte csak ipari parkokban, akkumulátorgyárak körül. Máshol marad a bőkezűség, folytatódik a vállalkozások intenzív támogatása, egyebek mellett a Széchenyi-programmal.
A Magyar Nemzeti Bank is számolgatott, és arra jutott, hogy jövőre akár egy százalékponttal is megdobhatja az inflációt, hogy a kormány megtartja az „extraprofit” különadókat és adókat emel – összességében ezer milliárd forintot kivonva a gazdaságból.
Mindez máshogy megfogalmazva: a kormány bevételnövelési intézkedéseinek árát legalábbis részben a lakosság fogja megfizetni a magasabb fogyasztói árakon keresztül.
„A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre” – nyilatkozta még hónap elején Nagy Márton a Világgazdaságnak, és nem kis vihart kavarva. Matolcsy György jegybankelnök egy képviselői kérdésre például úgy válaszolt, hogy az MNB üdvözli azokat az előrelépéseket, amelyeket az Orbán-kormány elért tárgyalásain az Európai Bizottsággal, és fontosnak tartja a teljes körű megállapodást, hogy Magyarország hozzáférjen a neki járó uniós forrásokhoz. Arról is írt, hogy 2014 és 2021 között évente átlagosan közel 5 milliárd euró érkezett (agrártámogatásokkal együtt) Magyarországra, amelynek éves befizetése az EU-ba évente átlagosan 1,1 milliárd euró volt ebben az időszakban.
Ezek után mi is megnéztük, hogy valóban van-e élet uniós források nélkül, és elemeztük, tudna-e a magyar állam máshonnan szerezni annyi pénzt, amennyit most az EU-tól kap, illetve miről mondanánk le, ha a most befolyt összeg egy része kiesne. És egyáltalán, mennyire gondolhatta komolyan Nagy Márton, amit mondott?
Persze a kormány szerint nem az uniós pénzek, hanem a gazdaságpolitika határozza meg a felzárkózást. Ebbe többek között beletartozik az is, hogy az állam a lakossági megtakarítások egyre nagyobb szerepére számít az állam pénzelésében, a háztartási megtakarításoknak 20 százalékos részesedést szán a gazdasági kormányzat. Ettől egyben az infláció visszaszorítását is reméli, amiért költeni is hajlandó: 3 milliárd forintot megy majd az állampapírok népszerűsítésére.
Pedig nem lenne egyszerűbb csak kiválasztani egy bűnbakot?
A hét képe: PET Kupa volt a Tisza-tónál:
Volt kamatdöntés is a héten, amelyen az MNB nem okozott meglepetést: 13 százalékon hagyta az alapkamatot, a kamatfolyosó felső határát 1 százalékponttal, 18,5 százalékra mérsékelte, a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot pedig 100 bázisponttal, 17 százalékról 16 százalékra csökkentette.
Azt is közölte, hogy az év második felére meredeken csökkenő, de a korábbinál tartósabban magasabb inflációt vár. Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök mindezt úgy fogalmazta meg, hogy nem cipőkanállal megyünk egy számjegyű terepre, érdemben elmarad majd a ráta a 10 százalékponttól.
Abból is elég népszerű téma lett, hogy az Európai Bizottság plusz pénzt kért a kormányoktól. A heti második kormányinfón a kormánypárti médiumok képviselőinek kérdéseire reagálva Gulyás Gergely többször is kifejezhette nemtetszését. De miről is van szó?
„Drámaian megváltozott a világ” – kezdte keddi rendkívüli sajtótájékoztatóját Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Három egymást követő évben válságot láttunk válság után. Mindez az orosz háborúban csúcsosodott ki, amelyet Ukrajna ellen kirobbantott. Az utórengéseket pedig nagyon fájdalmasan éreztük: emelkedő energiaárak, magasabb infláció, magasabb kamatok. Tehát teljesen más világban vagyunk 2020-hoz képest, amikor a ma érvényben lévő többéves pénzügyi keretről tárgyaltunk” – tette hozzá.
Mindez számokban: a Bizottság 65 milliárd euró plusz forrást igényelt Ukrajna támogatására, a migrációval szembeni küzdelemre és az EU versenyképességére. Bár az az EU költségvetése már most is rekordméretű, a bizottsági tisztviselők azt magyarázták, hogy az uniós költségvetés mostanra annyira feszessé vált, hogy nincs további mozgástér, ráadásul az unió alapszerződése kimondja: az EU büdzséje nem fordulhat mínuszba.
520 milliárd forintból épül új kínai akkugyár Ácson: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem azokhoz katódot fog gyártani. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt ígérte, a projekttel 900 munkahely jön létre. „Majd két évig tárgyaltunk ennek a beruházásnak a Magyarországra hozataláról. Nemzetközi verseny volt. Volt jó pár más európai ország is. Szeretném aláhúzni, hogy az európai progresszívek is értsék, európai ország, amely szerette volna ezt a beruházást magához édesgetni.”
Azt, hogy az állam mennyit áll a beruházás költségeiből, már nem árulta el Szijjártó, ezt csak akkor fogják nyilvánosságra hozni, ha az ahhoz nyújtott támogatást az Európai Bizottság is jóváhagyja. Egyelőre tehát nem sok mindent tudni a gyárról, és sokkal okosabbak akkor sem lettünk, amikor az ácsi önkormányzatnál érdeklődtünk. Szentirmai István fideszes polgármester a megkeresésünket azzal utasította el, hogy a Szijjártó Facebook-oldalán minden információ elérhető, annál többet ő sem tud mondani. Pedig kérdésünk lett volna, hiszen a településvezető volt az, aki június közepén még arról posztolt, hogy a tervezett beruházás miatt nem kell aggódni, hiszen nem akkumulátorgyár fog épülni.
Mi azért utánajártunk, hogy mivel is jár a katódgyártás. Bár azt egyelőre nem tudni, hogy az Ácsra tervezett üzemben mely gyártási fázist fogják a több közül végezni, az biztosnak tűnik, hogy mindegyik esetében nagy elővigyázatossággal kell eljárni a környezet és az ott élők egészségének védelme érdekében.
Az akkumulátorgyártás terén amúgy továbbra is nagy a verseny, a közeljövőben Belgium, Nagy-Britannia, Csehország, Franciaország és Németország is nagyméretű beruházásokat tervez. Az Intel pedig előbb azt jelentette be, hogy 30 milliárd dollárt fektet az új lengyel és izraeli gyárába, majd azt, hogy több mint 30 milliárd eurós beruházással félvezetőgyártó üzemet épít Magdeburgban.
Folytatódott a hvg.hu üzleti podcastja, a Mérlegen. Ebben az adásban az Y és Z generáció egyik legfelkapottabb márkájának, a Vatesnek az alapítóival beszélgettünk.
Csányi Péter és Bárány Bence egyebek mellett beszélt, hogy mi is a Vates és hogyan járulnak hozzá a versidézetek egy ruhamárka imázsához, hogyan futott fel hirtelen a brand, és hogyan kellett aztán visszatérni a realitás talajára, miként lehet a koronavírus-járvány és az infláció okozta válságokkal megküzdeni egy fiatal vállalatnál, és egyáltalán, milyen körülmények között vállalkozhat ma egy huszonéves Magyarországon.
* * * Még mindig elérhető a kamatmentes Babaváró hitel
A gyermeket tervező fiatal pároknak ideális a Babaváró támogatás. A kamatmentes kölcsön pénzügyi előnye a jelenlegi kamatkörnyezetben óriási. Számos feltételt kell teljesíteni a kedvezmény elnyeréséhez, a Bankmonitor Babaváró kalkulátorával bárki leellenőrizheti, hogy megfelel-e ezeknek az elvárásoknak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
