Tovább lassult az infláció, de még mindig extrémen nagy – nagyon röviden így lehet összefoglalni a friss adatot, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal most tett közzé:

májusban 21,5 százalékos volt az inflációnk.

A csúcsot 25,7 százalékkal még januárban érte el a mutató, de onnan hónapokon keresztül csak pár ezrelékponttal lassult. Az áprilisi 24 százalék már legalább értékelhető lassulás volt, de igazából azt várja már mindenki, hogy mikor kezdődik komolyabb fékezés – ez a mostani már egy fokkal jobb. A legtöbb elemző valamikor júniusra vagy júliusra várja azt, hogy 20 százalék alá lemegy a mutató.

Áprilisról májusra csökkentek az árak átlagban, méghozzá 0,4 százalékkal. A leginkább a rezsi húzta vissza ezt, az 3 százalékkal olcsóbb, mint egy hónapja volt, az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak, a szolgáltatások viszont 0,9 százalékkal többe kerülnek, mint egyetlen hónapja.

Éves szinten a gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció 22,8 százalékos, a nyugdíjas infláció pedig 22,9 százalék.

A kormánykommunikáció szerint a fő cél az, hogy az év végére egy számjegyű legyen inflációt, vagyis az, hogy idén decemberben legfeljebb 9,9 százalékkal legyen az élet drágább, mint 2022 decemberében volt. Elkészítettünk egy ábrát, amelyen azt lehet követni, hogy időarányosan hogyan állunk: itt a 2022. decemberihez viszonyítottuk az árak emelkedését. Most 4,2 százaléknál tartunk.

Az már más kérdés, hogy az EU bármelyik másik országához képest borzasztó a magyar adat. Eddig 21 uniós tagállam statisztikusai adták ki a maguk májusi inflációs mutatóját, ezek közül a második legrosszabb a lettek és a szlovákok 12,3 százalékos mutatója. A magyar infláció tavaly november óta minden egyes hónapban az EU legnagyobbja, és egyelőre nem nagyon látszik semmi ok, hogy ez még hónapokig ne maradjon így. Le lehet persze vonni a következtetést más országok számaiból, hogy a kontinens nyugati és keleti fele között mennyire nagy a különbség, de mi még a régiónk más országaival sem vagyunk egy ligában, annyival rosszabb a helyzetünk.

Visszatérve a magyar szám részleteire, a következőképp jött ki a mostani adat:

• a háztartási energia 37,2 százalékot drágult egy év alatt,
• az élelmiszerek ára 33,5 százalékkal nőtt átlagosan,
• az alkoholos italok és dohányáruk 19,3 százalékkal drágábbak,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 18,1 százalékkal drágult,
• a szolgáltatások ára 14,3 százalékkal nőtt,
• a ruháké 8,5 százalékkal.
• a tartós fogyasztási cikkeké pedig 8,1 százalékkal.

Azt pedig a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorral mindenki kiszámolhatja a saját vásárlási szokásai alapján, hogy az ő saját inflációja mekkora.

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.

Az élelmiszerek ára áprilisról májusra 0,1 százalékkal nőtt, leginkább a párizsi és kolbász 0,9, valamint a zöldségek, gyümölcsök 0,4 százalékos drágulása miatt, de a sajt 2,3, a rizs 1,7, a vaj 1,3, a tej 0,9 százalékkal olcsóbb lett. Egy év leforgása alatt óriási a drágulás szinte minden élelmiszernél, például a kenyér 52,7, a tejtermékek 51,3 a vaj 46,8, a tojás 46,1, a tej 34,9 százalékkal drágább, mint egy éve. A hvg.hu hónapról hónapra elkészíti a saját bevásárlókosarát, mi is arra jutottunk, hogy a drágulás igazán durva részén túl vagyunk, de olcsóságról nem nagyon érdemes álmodni.

Az energiaárakon belül segíthetett az, hogy most már könnyű volt beférni a rezsicsökkentett árat biztosító fogyasztási szint alá, így aztán áprilisról májusra átlagosan 3 százalékkal csökkentek az energiaárak. Az egy évvel ezelőttinél így is sokkal magasabbak. A vezetékes gáz például 49,1, az áram pedig 27,2 százakkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor.

Hogyan tovább?

A kormány által előírt kötelező akciók természetesen még nem jelennek meg a májusi számokban – az új szabály csak júniustól érvényes –, de túl nagy hatást nem érdemes ettől várni. Annál inkább visszafoghatja az ételek drágulását az a kínos tény, hogy lassan elfogy az emberek pénze, így aztán a boltok kénytelenek minimális árréssel eladni, amit csak lehet, hogy legyen, aki még vásárol náluk. A keresetekről márciusi a legfrissebb adat, akkor a béremelések ellenére a nagy infláció miatt 6,9 százalékkal kevesebbet ért az átlagfizetés, mint egy éve olyankor.

A bolti forgalom pedig egészen rémes ütemben esik vissza – innen még csak áprilisi adat van, akkor 7,5 százalékkal több pénzt elköltve vásároltunk 12,6 százalékkal kevesebb árut, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerüzletekben is 10 százalékos a visszaesés, pedig az ételen sokkal nehezebb spórolni, mint bármi máson – meg is kérdeztük a nagyobb üzleteket, mit tapasztalnak, az ő vásárlóik mivel próbálkoznak.

Az élelmiszerárak mérséklődését – vagy legalább szinten tartását – az is lehetővé teszi, hogy az energiasokk múltával a beszerzési árak is lassan csökkenni kezdenek. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet árfigyelő rendszere alapján a csirke termelői ára például 20 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, a decemberihez képest viszont 4 százalékkal olcsóbb. A kenyérliszt ára a tavaly júliusi szintre esett vissza (más kérdés, hogy ez több mint 160 százalékkal volt magasabb az azt megelőző évinél), és más élelmiszereknél is látszik hasonló folyamat. Vannak persze kivételek, ilyen a sertéshús vagy éppen a burgonya, ahol továbbra is megállíthatatlan a meredek növekedés, ezen legfeljebb egy jó termés, illetve a jövő szezon alacsonyabb takarmány- és műtrágyaárai segíthetnek.

Érdemes arra is odafigyelni, mi történik a szolgáltató szektorban. Itt áprilisról májusra is jelentős volt a drágulás, és ez az az ágazat, ahonnan az év kellemetlen inflációs meglepetése érkezhet: a leginkább itt látszik az ár-bér spirál hatása, és az ételekkel vagy a rezsivel ellentétben nincs olyan bázishatás sem, ami miatt várhatnánk, hogy hamarosan érdemben lelassul az ottani infláció. A kérdés egyre inkább ebben is az, hogy meddig lehet elmenni áremeléssel úgy, hogy még maradjanak vevők.

A Magyar Nemzeti Bank szerint mindenesetre most már legalább ahhoz megnyugtató a helyzet, hogy az extrémen magas irányadó kamatot elkezdjék csökkenteni, egyelőre csak nagyon óvatosan, első lépésben 18-ról 17 százalékra. Ahhoz, hogy beinduljon a most technikai recesszióban lévő gazdaságunk, tényleg csökkenteni kell a kamatokat, az MNB feladata ezt olyan ütemben megtenni, hogy közben a forint se essen össze, és az infláció is lassuljon tovább.

Az Európai Bizottság szerint mindenesetre egészen egyedi lesz a magyar helyzet: éves átlagban magasabb lehet az inflációnk idén, mint tavaly volt, ellentétben minden más uniós országgal.