Vagy már keddi kamatdöntő ülésén, vagy egy hónap múlva kezdheti el lejjebb vinni az MNB az irányadó kamatot. A hét hónapban, amíg 18 százalékos volt, a hitelezés visszaesett, a GDP csökkent, de a forintárfolyam sokkal jobb lett az akkorinál, és lassan az infláció is csökkenni kezdett. Most a feladat úgy beindítani a hitelezést, hogy közben a forint se zuhanjon meg, és az infláció se gyorsuljon vissza.
Egy technikai káoszba fulladt videó is elég volt ahhoz tavaly október 14-én, hogy hirtelen nagyot erősödjön a forint. Az előző napon történelmi mélypontra süllyedt a magyar deviza, 434 forintot is kellett adni egy euróért, ráadásul napokkal korábban jött ki a hír arról, hogy 20 százalék fölé nőtt az inflációnk. Aztán azon a péntek reggelen, miután Orbán Viktor bemondta a rádióban, hogy arra kérte a Pénzügyminisztériumot és az MNB-t, hogy felezzék meg az inflációt, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke rendkívüli online sajtótájékoztatóra jelentkezett be Washingtonból, az IMF éves találkozójáról (ottani idő szerint az éjszaka kellős közepén), és ugyan a stream összeomlott, már az előtt szárnyalni kezdett a forint, hogy tudni lehetett volna, mit akar mondani, mert már annak megörült mindenki, hogy a jegybank egyáltalán tervez valamit. Aztán amikor kiderült, mi a bejelentés, még tovább erősödött a forint: az MNB durva kamatemelésről döntött, az egynapos betéti tender kamatát 18 százalékosra küldték fel – az akkori nyilatkozat szerint addig, amíg stabilizálják a forintot, pár hétig.
Ugyan még a gazdasági híreket napi szinten követő emberek tömegei is valószínűleg akkor olvasták életükben először az egynapos betéti tender kifejezést, gyorsan látszott, hogy ez a lépés kulcsfontosságú – nemcsak a forinterősödés folytatásán, hanem azon is, ahogy Parragh László megkongatta a vészharangot, és azt mondta, tömeges csődöket fog okozni.
Most, hét hónap után a keddi kamatdöntő ülésén az MNB óvatosan, de elkezdheti ezt a magas kamatot kivezetni.
Abban nagyjából teljes az egyetértés a szakértők között, hogy legkésőbb júniusban már lejjebb viszik 18 százalékosról, a kérdés inkább az, hogy már most meglépik-e vagy még egy hónapot várnak. A Reuters tizenegy elemzőt kérdezett meg, közülük kilencen azt várják, hogy már ezen a héten elkezdődik a csökkenés – hét elemző szerint 1, kettő szerint 0,5 százalékponttal viszi lejjebb az MNB a kamatot. A Portfolio elemzői felmérésében pedig hétből hatan mondták azt, hogy most indul a csökkentés. Az azért egy kicsit elbizonytalanította az előrejelzéseket, hogy a forint a múlt héten gyengült egyet (368-ról 378-ra), a JP Morgan ez után mondta azt a Reutersnek, hogy 60 százalék esélyt ad arra, hogy júniusig kivár a jegybank.
Mi ez az egész?
Az egynapos betéti kamat egyszerűen annyit jelent, hogy a bankok ekkora kamattal tarthatják egy napig a pénzüket az MNB-nél. Ez most sokkal magasabb, mint a 13 százalékos alapkamat, emiatt pedig valójában ez lett az irányadó kamat, amelyhez a bankok a saját hiteleik árazását igazítják. Ha egy ilyen kamat magas, akkor
- a bankok is magas kamatokkal fogják adni a saját hiteleiket,
- az pedig a forint erősödéséhez és az infláció fékezéséhez vezethet,
- cserébe viszont ha sokkal nehezebb hitelhez jutni, az visszaveti a növekedést.
Ennek az elméleti hátterét itt bontottuk ki:
Így mozgatja kilenc ember a forint árfolyamát
Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?
Azért is így kellett bevezetni, hogy az MNB-t komolyan lehessen venni |
Jó kérdés, hogy miért egy ilyen szokatlan lépést tett az MNB ahelyett, hogy egyszerűen az alapkamatot emelte volna meg. Erre az egyik ok a rugalmasság: az alapkamatot csak havonta változtatják, ehhez viszont hetente hozzá lehet nyúlni, ha kell. De az sem volt utolsó szempont, hogy az MNB megpróbálta elkerülni, hogy teljesen hiteltelenné váljon, Matolcsy György jegybankelnök ugyanis szeptember végén bemondta, hogy nem lesz több alapkamat-emelés, így szörnyen rosszul vette volna ki magát, ha két héttel később mégis az alapkamatot piszkálták volna. |
Mit sikerült elérni?
A forint valóban szépen erősödött az elmúlt hónapokban, olyan az euró bevezetése óta még soha nem történt meg, hogy fél év alatt 60 forintot javuljon az árfolyam. Az októberi kamatemelés után decemberre 400 környékére sikerült visszaerősödni, ez után érkezett még annyi jó hír – folytatódhatnak a tárgyalások az EU-pénzekről, tragédiákat okozó energiaválság nem lett a télen, és valószínűleg elkerüljük a globális recessziót –, amitől 370 körülre visszatért.
Az infláció most 24 százalékos, azaz jóval magasabb, mint amilyen októberben volt, amikor bevezették a magas kamatot. De most már legalább csökkenő pályán van, és azt mindenki biztosra veszi, hogy innen már folyamatosan lassulni fog az év végéig, úgyhogy lehet kicsit csökkenteni a kamatokat is.
A hitelezés pedig valóban csúnyán lefékezett – azt például az MNB épp a hétfőn kiadott lakáspiaci jelentésében mutatta ki, hogy a lakáshitelezés 69 százalékkal zuhant a tavaly ilyenkorihoz képest, de a vállalatok is kevesebb hitelt vettek fel már 2022 utolsó hónapjaiban is, mint addig. Ez is közrejátszik abban, hogy a GDP csökken, de azért a tömeges csődöket sikerült megúszni. És bármilyen rossz is egy ilyen helyzetet megélni, attól még tény, hogy az inflációt nagyon másképp nem lehet csökkenteni, mint a kereslet visszafogásával. Más kérdés, hogy a kormány, amely nagyon szeretné, hogy nőjön a GDP legalább az év végére, mennyi mindent megtesz, hogy az MNB ilyen próbálkozásai ne legyenek teljesen sikeresek.
Mi lesz most?
Az MNB most okosan kell, hogy egyensúlyozzon: lassan ki kell vezetnie a magas kamatokat, hogy legyen, aki hitelt tud felvenni, így egy kicsit beinduljon a gazdaság, viszont túl gyorsan sem teheti ezt meg, mert akkor elszállna a forintárfolyam és az infláció még nehezebben lassulna.
A CIB nemrég bemutatott előrejelzése szerint valamikor az ősszel érhet össze az egynapos betéti kamat az alapkamattal (tehát lehet 13 százalékos), az év végére 10,5-11 százalék körül lehet az alapkamat. A K&H-nál is úgy számolnak, az lehet a fő kihívás, hogy miközben kamatokat kell csökkenteni, ne okozzon az MNB sokkot sem a hitel-, sem a devizapiacon. Mindenesetre amikor egy hónapja ilyenkor Virág Barnabás egy interjújában belengette, hogy jöhet a lazítás, egy nagyot esett a forint – Németh Dávid, a K&H elemzője kérdésünkre akkor azt mondta, sokan, akik addig azt gondolták, hogy majd júniusban lesz kamatcsökkentést, elkezdtek attól félni, hogy május is lehet ebből, úgyhogy gyorsan szabadulni igyekeztek a forintjaiktól.
Egy hónapja ilyenkor mindenesetre az MNB a saját mozgásterét megszabó kamatfolyosó tetejét lejjebb vitte, ami előrevetíti azt, hogy valamikor hamarosan kamatcsökkentés jöhet. Virág azt többször is elmondta, hogy „óvatos, körültekintő” lesz a jegybank, amikor csökkentésről dönt, fontos tényező lesz, hogy az ország kockázati megítélése tartósan javul-e.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.