A magas kamatok továbbra is jókora veszteséget okoznak a jegybanknak, bár legalább már 2023-hoz képest javult a helyzet.
Rég nem látott izgalommal várják a jegybankokban és a tőzsdéken világszerte a Federal Reserve szerdai kamatdöntését. Azt biztosra veszik, hogy négy év után először csökken a dollár kamata, de hogy mennyivel, és hogy milyen további lépéseket helyeznek kilátásba, az bizonytalan – márpedig ez az igazán fontos.
Április 1-jéig marad csak a kamatsapka – jelentette be az NGM.
Arról gyűjtöttek össze számokat a jegybanknál, hogy az infláció miatt vannak bajban a cégek, nem a magas kamatok miatt.
Nagy Márton minisztériuma eltekintett a vállalati hitelezés átalakításától, cserébe a bankok egy időre „önként” leárazzák a vállalati forinthiteleket. A jegybankot felállították az asztaltól.
Az első három negyedévben eddig soha nem látott, 779 milliárd forint adózott eredményt ért el az OTP. A profit kétharmadát már a külföldi leányok adták.
A jelzáloghitelek és a Babaváró iránti kereslet nagyot esett, a cégek is óvatosabban vesznek fel hitelt. A kamat- és a díjbevételek így is nőni tudtak, ezért az előző évekhez képest nagyobb nyereséggel zárta az Erste az idei első félévet.
Az elemzők által lapunknak megerősített becslések szerint a magas kamatszint 1300 milliárd forintos többletköltséget jelent a gazdaságnak, ez árfolyam függvényében az össztermék 2 százalékát meghaladó összeg. A gond az, hogy a kormányzat kimerítette a forrásbevonás lehetőségeit, miközben a korai költségvetéssel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van.
Vagy már keddi kamatdöntő ülésén, vagy egy hónap múlva kezdheti el lejjebb vinni az MNB az irányadó kamatot. A hét hónapban, amíg 18 százalékos volt, a hitelezés visszaesett, a GDP csökkent, de a forintárfolyam sokkal jobb lett az akkorinál, és lassan az infláció is csökkenni kezdett. Most a feladat úgy beindítani a hitelezést, hogy közben a forint se zuhanjon meg, és az infláció se gyorsuljon vissza.
A magas kamatszintek miatt egyre többet kell kifizetnie az államnak kamattámogatásként, plusz egyre több tartozáselengedés lép életbe a vállalt gyerekek megszületésével.
Az energetika állami vezérkarának lecserélésével próbálja a kormány menteni a menthetőt; szigorított a politikáján a Magyar Nemzeti Bank; tovább folytatódnak a tárgyalások a magyar kormány és az EU között. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A Magyar Nemzeti Bank újra kamatemelésre készül, pedig az alapkamat már most is majdnem 10 százalékponttal magasabb a tavaly októberinél, amihez a kamatstop szabálya szerint ragaszkodni kell. A kormány pedig ragaszkodik a kamatstophoz, ami rövid távon logikus döntés, de mégis veszélyes lehet. Mit jelent ez a gyakorlatban, és mire számíthatunk a megugrott kamatok miatt?