Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Létrejött az MBH Bank; lassan, de esni kezdtek az élelmiszerárak; egymásnak is teljesen ellentmondó bejelentések érkeznek az EU-pénzekről. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Összeállt a NER szuperbankja, az MBH Bank, amelyet a magyar állam közreműködésével hoztak össze és tettek a mérlegfőösszeg alapján az ország második legnagyobb bankjává, a fiókhálózat alapján a legnagyobbá. Spéder Zoltán felemelkedésétől és bukásától Vida József érkezésén és visszavonulásán át Mészáros Lőrinc érkezéséig volt itt minden, amíg létrejött a nagy bank.
Az átállás, amely hivatalosan vasárnapról hétfőre virradóra történik meg összesen kétmillió ügyfelet érint. A Bankholding részvényesi struktúrája meglehetősen bonyolult, a magyar államnak 30,35 százalékos részesedése van. A tulajdonrészek közel fele Mészáros Lőrinchez köthető, a Matolcsy Ádám köréhez tartozó Száraz Istvánnak van még jelentékeny, összességében 20 százalék fölötti érdekeltsége.
A Bank of England vezető közgazdásza előállt a tökéletes ötlettel az infláció leszorítására: fogadják el az emberek, hogy szegényebbek, ne kérjenek magasabb fizetést. Magyarországon a kormány árstopokkal próbálkozik, de egyelőre a bolti akciók ennél többet érnek. Túl van a csúcson az élelmiszerek drágulása, de az azért csalódni fog, aki látványos áresésre számít a boltban: a hvg.hu havi bevásárlókosara havi alapon 2 százalékkal lett olcsóbb.
Közben kijöttek a részletek a kötelező bolti akciózásról, és tényleg olyan akciókat írtak elő a nagy üzleteknek, amilyeneket egy átlagos hétköznapon szoktak kínálni, csak mostantól oda kell írni, hogy ezt a kormánynak köszönhetjük. Piacgazdaságban ez egészen példátlan, mi mindenesetre összegyűjtöttünk néhány példát 1989 előttről, akkoriban hogyan működött a kötelező akciózás. Az eredmény akkor sem lett valami szép: áruhiány lett a vége és silány termékeket próbáltak nyomott áron adni, az alapanyag-beszállítók pedig képtelenek voltak tartani a lépést a kereslettel.
Részleges megállapodás született az EU-pénzekről – jelentette be hétfő délben Varga Judit. Konkrétan a Magyarországot 2021 és 2027 között megillető, 22 milliárd eurós hétéves költségvetés több mint feléről, 13 milliárd euróról van szó. Néhány órával később a bizottság szóvivője az EUrologusnak már óvatosabban fogalmazott, azt mondta, a technikai tárgyalások jól haladnak, a következő lépésben az Európai Bizottság elemzi a fejleményeket. Az Európai Parlament pedig - ugyan formálisan nincs köze az eljáráshoz - arra figyelmezetett: a legfrissebb magyarországi jogalkotási események miatt Magyarország megszegte a kötelezettségeit, ezért szerintük nem kaphat helyreállítási pénzt.
Később Varga arról is beszámolt, hogy „megvan a brüsszeli zöld lámpa” az igazságügyi csomagról – valójában az Európai Bizottság majd akkor fogja eredményesnek nyilvánítani a tárgyalásokat, ha a tervezetekből hatályos jogszabály lesz és azzal a tartalommal, amelyben megegyeztek, most annyi történt, hogy a kormány benyújtotta ezeket a javaslatokat. A magyar kormány hetente többször is nagy előrelépésről számol be, a valóság azonban az, hogy még mindig hónapokra vagyunk attól, hogy megnyíljon a pénzcsap, és ez még mindig az optimista forgatókönyv.
A hét képe: így érkezett a pápa Budapestre
Nem csak a most véget ért fűtési szezont húzta ki Európa kimondottan jól, a következő télre is jól halad a felkészülés. Az EU túlteljesítette a gázfogyasztás-csökkentési célját, bár ehhez a szokásosnál is melegebb tél is kellett, és április közepére a tározók feltöltése 11 hét előnyben volt 2021-hez képest.
Szijjártó Péter mindenesetre Moszkvában rettegtetett egy sort, amikor arról beszélt: az igazán komoly nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság. Ebből annyi igaz, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség óvatosságra intett, miközben az első embere arról beszélt, hogy Oroszország elvesztette az energiacsatát.
Még mindig maradtak boltosok, akik a csökkenő forgalom ellenére is kitartanak az évtizedek óta pusztuló Rákóczi úton. Egykor pedig ez volt Budapest egyik legfontosabb helye volt a boltosok számára, igazi aranybánya, mára pedig az első olyan kereskedelmi útvonala a fővárosnak, ahol megszűnhet a hagyományos kiskereskedelem.
A 2013-ban bemutatott látványtervek gyakorlatilag faltól falig átépítést jelentenének, több tízmilliárdos költséggel, megvalósításuk egyelőre nem reális – mondta a hvg360-nak Balogh Samu. A főpolgármester kabinetfőnöke azért azt is hozzátette, hogy a Rákóczi út hosszú távú jövőjét most az eggyel arrébb található Lánchíd határozza meg: ha a budapestiek úgy döntenek, hogy maradjon a mostani, személyautók nélküli forgalmi rend ott, az egy fontos jelzés lesz, hogy élhetőbb várost szeretnének, ezt pedig majd a Rákóczi út megújításakor is figyelembe kell venni.
India megelőzte Kínát és a világ legnépesebb országává vált. A következő évszázad elejére aztán a népessége várhatóan kétszerese lesz Kínáénak. De mit jelent ez a gazdaság számára? Ahhoz, hogy India profitálhasson a fiatalságból, sok jól fizető munkahelyet kell teremtenie, ezt pedig igazából nem tudta még megoldani.
Ha viszont nem lépnek gyorsan, akkor munkanélküliségi rémálom jöhet hamarosan, ami minden további fejlődést ellehetetlenít. A hatóságoknak tavaly két államban erőszakos tüntetéseket kellett elfojtaniuk, miután több mint 10 millió ember jelentkezett a nemzeti vasúttársaság által meghirdetett 35 ezer állásra. Ráadásul az ország egyelőre nem nagyon tudja vonzani a külföldi beruházásokat.
Rizsválságban szenved a világ: a termésátlagok zuhannak, ami azért nagy baj, mert a növekvő népesség élelmezéséhez elengedhetetlen ez a gabonafajta. A rizs kirívóan érzékeny a klímaváltozásra, eközben viszont a termesztése jelentősen hozzá is járul a környezeti katasztrófa súlyosbodásához.
A kutatócsoportok folyamatosan rukkolnak elő a legkülönbözőbb klímakihívásoknak ellenálló új rizsfajtákkal, de ezek elterjesztését a fő termesztő országokban sokszor elavult politikai intézkedések gátolják.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
