Gazdaság Kovács Gábor 2023. április. 25. 14:15

Lépett az MNB, az alapkamathoz nem nyúltak, de fontos üzenetet küldtek

Kovács Gábor
Szerzőnk Kovács Gábor

A Monetáris Tanács nem változtatott az alapkamaton, de ahogy Virág Barnabás alelnök korábban belengette, a kamatfolyosó tetejét lejjebb vitte.

25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette a kamatfolyosó tetejét a jegybank Monetáris Tanácsa április 25-ei ülésén. Az alapkamat változatlanul 13 százalék.

Április 19-én jelent meg egy interjú a Világgazdaságban Virág Barnabással, amiben a jegybank alelnöke azt mondta: a Monetáris Tanács akár már 25-ei ülésén dönthet a kamatfolyosó szűkítéséről. Az interjú hatására a forint árfolyama megroppant, a megelőző hónapokban az euróval szemben 370-ig erősödő árfolyam 380-ig gyengült, mielőtt valamelyest visszakorrigált.

Az irányadó kamat a fontos

A magyar kamatkörnyezet jelenleg extrém magas, az alapkamat 13 százalék, az irányadó kamat (az egynapos betéti eszköz kamata) 18 százalékos. Már az alapkamat is duplája a cseh és lengyel alapkamatnak. Virág Barnabás szavait a befektetők vélhetően arra vonatkozó utalásként olvasták, hogy a jegybank lassan ráfordulna a kamatcsökkentésre. Az nem volt világos, hogy az alelnök az üzenettel csak a piacot tesztelte-e – vélhetően igen.

A kamatfolyosó tetejét az egynapos fedezett hitel kamata jelöli ki, amit a Monetáris Tanács tavaly októberben 25 százalékra emelt. Ennek a pénzpiaci szereplők és a befektetők számára különösebb jelentősége nincs, a bankok ekkora kamatra vehetnek fel hitelt a jegybanktól egy napra, ha likviditásszűkébe kerülnének. A rendszerben egyébként éppen, hogy túl sok a fölös likviditás.

A kamatfolyosó teteje azért fontos, mert az irányadó kamat (jelenleg a jegybank igazgatótanácsa által meghatározott egynapos betéti kamat) nem lehet ennél magasabb. A kamatfolyósó tetejének feltolása 25 százalékra éppen ezért volt kemény üzenet októberben: ha kell, az irányadó kamatot akár addig emelheti a jegybank. (Az irányadó kamatot ekkor emelték 18 százalékra az egynapos betéti eszköz élesítésével, hogy megállítsák a forint árfolyamának szabadesését – ez sikerült is.)

A kamatfolyósó tetejének csökkentése azt üzeni, hogy a jegybank bezárja, vagy legalábbis szűkíti a további kamatemelésekre rendelkezésre álló teret. Persze további kamatemelésre nem számít senki, ahogy említettük, már a 18 százalékos kamat extrém magas, egyrészt régiós összehasonlításban, másrészt lefojtja a hitelezést, ezáltal fékezi a gazdasági kilábalást.

A kormány máshogy sanyargatja a bankokat

Apropó hitelezés. Hétfő este jelent meg az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.

A forint miatt kell a magas kamat

Ugyanakkor a kamatfolyosó szűkítése a jegybank következő lépéseire utal, az érdemi kamatcsökkentésekre. A jegybanki kommunikáció szerint első körben ez az egynapos betét kamatának fokozatos csökkentését jelenti, hozzázárását a 13 százalékos alapkamathoz. Ezt követheti az alapkamat fokozatos csökkentése.

A 18 százalékos irányadó kamat fenntartása az infláció letörése szempontjából nem indokolt, a jegybank szerint a 13 százalékos alapkamat az alapvető inflációs folyamatokat figyelembe véve bőven elég lenne, sőt. Feltéve, hogy az infláció év végére 10 százalék alá csökken, ez már pozitív előre tekintő reálkamatot jelent.

Az extrém magas kamatkörnyezet fenntartására elsősorban a forint árfolyama, a pénzpiaci stabilitás miatt van szükség. A régióban a magyar gazdaság a legsebezhetőbb, az államadósság magas, az államháztartási hiány magas, a folyó fizetési mérleg vaskos hiányt mutat (különösen így volt ez tavaly év végén a magas importenergia-számla miatt), még mindig bizonytalan, hogy a korrupciós-jogállamisági vitában mikor indulhat meg az uniós támogatások folyósítása. Mivel Magyarország régiós összehasonlításban kockázatosnak tűnik, a befektetők különösen érzékenyen reagálnak bármiféle negatív vagy negatívnak tűnő hírre, a magyar eszközök eladása pedig gyengíti a forint árfolyamát.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.