Magyarország légvédelmét 21. századi, high-tech norvég rakétarendszer erősíti az idei évtől – jelentette ki a honvédelmi miniszter a norvégiai Kongsbergben.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki elmondta: egy ország védekezőképességében a légvédelmi rendszer hatékonyságának maximalizálása kiemelt fontosságú. A norvég Kongsberg védelmi ipari vállalat NASAMS rakétarendszere – az ország légtérellenőrzését végző izraeli Vaskupola rakétaelhárító rendszert is támogató rakétákkal – fejlett és ütőképes légvédelmi képességet ad a modern magyar haderőnek, amely a rakétarendszer rendszerbe állítása után hatékonyan látja majd el Magyarország légvédelmi feladatait.

A tárca közleménye szerint a honvédelmi miniszter kiemelte: a NASAMS a legelterjedtebb a kis-közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek kategóriájában, a rendszer által használt, amerikai AMRAAM rakéta pedig a legelterjedtebb ilyen eszköz, mely egyúttal a NATO vadászrepülőgépeinek alapfegyverzete is.

A Gripen-beszerzés szelleme kísért a kormány legújabb fegyvervásárlásánál

A kormány szeret titkolózni, utólag árulták el, hogy az ország részben hitelből fedezi új, 500 milliárd forintos légvédelmi rendszerét. A kamat rendben van, az árfolyamkockázat viszont fennáll. Az összeg önmagában hatalmas, pedig a teljes haderő-modernizációs keretnek csak kis része, és messze elmarad a páncélosbeszerzések költségétől.

A NASAMS az 1970-es években hadrendbe állított szovjet KUB rövid hatótávolságú rakétaütegeket váltja. A KUB értelemszerűen borzasztóan elavult, arról nem beszélve, hogy az egységeket nagyjából 10 éves élettartammal tervezték, szóval kész csoda, hogy sikerült egyáltalán hadrendben tartani őket. A NASAMS viszont abszolút kortárs, modern rendszer, és Magyarország vélhetően a legújabb, harmadik generációs változatot veszi, szóval hatalmas előrelépés lesz a magyar légvédelemben.

A rendszernek ugyanakkor megvannak a maga korlátai, az AMRAAM-rakéták eredetileg levegő-levegő rakéták, így nem földi indításra szánták őket és az ütegek 25 kilométeres hatótávolsága is hagy némi kívánnivalót maga után, ráadásul a 10 ezer méternél magasabban repülő célpontok ellen már nem lehet hatékonyan használni.

A rendszer korlátaival mindenesetre Magyarország kis területével és NATO-tagságával együtt tud élni. Bevetésen, terhelten a vadászbombázók a 10 kilométeres plafon fölött már nem hatékonyak, a 25 kilométeres hatótávolság pedig nem jelenti, hogy ez lenne a rendszerrel lefedhető terület, hiszen az ütegeket egymástól távolabb is el lehet helyezni. Ballisztikus rakéták elfogására ugyanakkor a NASAMS nem alkalmas, és legalábbis kérdéses, mennyire hatékony nagysebességű drónfegyverek ellen.