„Japánban a nemzeti bank fenntartja 2%-os inflációs előrejelzését, ezért nincs ok a kamatemelésre” – jelentette ki a japán jegybank új elnöke. Ueda Kazuo (képünkön) hangsúlyozta, hogy szorosan együtt kíván működni a kormánnyal, mert nagyon bizonytalan a világgazdaság helyzete.

Bár a nemzeti bank egyik alelnöke korábban azt nyilatkozta a Nikkeinek, hogy fenntartják a kötvények árfolyamának ellenőrzését, de a CNBC szerint az új vezetés előbb vagy utóbb búcsút vesz ettől, vagy legalábbis jelentős mértékben enyhíti ezt a politikát, amely igencsak népszerűtlen Japánban.

Miért? Mert az inflációs cél ugyan 2%, de a valóság 4,2%, és ez 41 éves rekord Japánban, ahol elsősorban az energia- és a nyersanyagárak emelkedését okolják ezért. Meddig marad az infláció? A nemzeti bank vezetése kitart a 2%-os cél mellett, de sok szakértő úgy véli, hogy ennél magasabb lesz az infláció, amely áthúzódhat 2024-re, sőt 2025- re is. A jegybank előrejelzése szerint a fogyasztói maginfláció csak 1,6% lesz ebben a pénzügyi évben, és 1,8% a következőben.

A nemzeti bank új igazgatótanácsa április 27-én ül össze, akkor derül ki, hogy az új elnök mennyiben kívánja folytatni elődje politikáját. Most ugyanis az infláció a fő gond, de elődjének a defláció okozta a legnagyobb fejtörést, amely stagnálást jelentett, miközben az államadósság nőtt.

10000 milliárd dollárt dobott ki az ablakon a Nemzeti Bank Japánban? Ezen elmélkedik a párizsi Les Echos. A gazdasági portál arra utal, hogy az előző jegybankelnök 2013-ban 10 ezer milliárd dollárnak megfelelő jent költött arra, hogy felvásárolja az államkötvényeket, és dinamizálja a gazdaságot, amely zéró növekedést mutatott fel, miközben a veszélyes vetélytárs, Kína két számjegyű GDP-növekedést produkált. A verseny eldőlt: Kína egyértelműen a világgazdaság második számú nagyhatalma lett, míg Japánnak be kell érnie a harmadik hellyel.

2016-ban a nemzeti bank elnöke is belátta, hogy a 10 ezer milliárd dolláros program sikertelen, nem nőttek az árak, és maradt a stagnálás, ezért bevezette a kötvényárfolyam-ellenőrző politikát, amely a mai napig is tart. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti bank továbbra is folyamatosan felvásárolja a kötvényeket, hogy ily módon kézben tartsa a pénzügyeket, de ezt már szigorú szabályok szerint teszi. Így tudták elérni, hogy a tízéves államkötvény hozama 0% körül legyen. Csakhogy megnőtt az inflációs nyomás a világgazdaságban, ami óriási hatással van japán nyitott gazdaságára.

Ezért már decemberben a nemzeti bank Tokióban azzal sokkolta a világot, hogy bejelentette: a tízéves államkötvény kamata fél százalékkal eltérhet a nullától lefelé és felfelé egyaránt. Ezt a lépést minden szakértő úgy értelmezte akkor, hogy Japán is követi a nemzetközi trendet, és emelni fogja az alapkamatot – emlékeztet a CNN gazdasági rovata. A jen árfolyama emelkedett is ennek a hírére, mint akkor, amikor bejelentették Tokióban: Ueda Kazuo lesz az új jegybankelnök. Ezt mindenki a fordulat előjelének tekinti.

„A befektetők úgy értékelték, hogy az új bankelnök héja lesz, vagyis változtat elődje laza pénzpolitikáján” – nyilatkozta a Moody’s Analytics szakértője a CNN-nek. Az új jegybankelnök régebben részt vett a nemzeti bank igazgatótanácsának munkájában – emlékeztet a CNBC. 1998 és 2005 között volt tagja, amikor a jegybank zéró kamat-politikát folytatott, és elárasztotta pénzzel a piacot, hogy a deflációtól meneküljön. Mit tesz most, amikor sokkal inkább az infláció fenyeget?