„A makrószámok azt mutatják, hogy további szigorításra van szükség” – nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak a Bank of America vezető elemzője. Michael Gapen arra is rámutatott, hogy a jegybank szerepet betöltő Federal Reserve Board egyáltalán nincsen könnyű helyzetben, mert két ellentétes kihívásnak kell egyszerre megfelelnie: harcolnia kell az infláció ellen, ami kamatemelést jelentene, de más oldalról figyelembe kell vennie, hogy a magasabb kamatláb sok bankot hozna nehéz helyzetbe. „A Fednek mindenképp meg kell akadályoznia, hogy a betétesek megkezdjék a pénzük kimentését a közepes méretű bankokból az Egyesült Államokban.”

A csődbe jutott Silicon Valley Bank és a Signature Bank betéteseinek pénzét a Fed garantálja. Miután nem csak amerikai bankok lehetnek bajban, amint azt a svájci Crédit Suisse drámája megmutatta, ezért a Fed vasárnap konzultált több jegybankkal arról, hogy növeljék meg a dollárlikviditást a globális rendszerben. Svájcban a jegybank garantálta a UBS mentőakcióját, amellyel megvásárolta a bajba jutott Crédit Suisse pénzintézetet.

A CNBC arra mutat rá, hogy a First Republic regionális bank az USA-ban kapott ugyan 30 milliárd dolláros gyorssegélyt, de a helyzete továbbra is bizonytalan. Jelenleg a JP Morgan próbál valamiféle megoldást keresni a bank problémáira, például olyat, amilyet Svájcban találtak, amikor az UBS bankóriás 3,25 milliárd dollárért megvette a veszélyes helyzetbe került Crédit Suisse-t.

A Federal Reserve Board igazgatótanácsa kétnapos ülést tart, és ennek végén, közép-európai idő szerint szerdán este hétkor jelentik be, hogy lesz-e emelés, és ha igen, mekkora. Jerome Powell, a Fed elnöke (képünkön) egy kongresszusi bizottságnak azt mondta Washingtonban két héttel ezelőtt, hogy a vártnál nagyobb mértékben is emelhetik a kamatot, mert az inflációs adatok ezt teszik szükségessé. Ebből mindenki azt a következtetést vonta le, hogy a következő kamatemelés legkevesebb 0,5% lesz. Akkor jött viszont a Silicon Valley Bank csődje, mire sok szakértő már azt kezdte mondogatni: le kellene állnia a Fednek a kamatemeléssel, mert ha ezt nem teszi, akkor bankcsődök sorozatát indíthatja el az Egyesült Államokban és az egész globális gazdaságban.

Diane Swonk, a KPMG vezető közgazdásza szerint szünetet tart a kamatemelésben a Fed, hogy ezzel megnyugtassa a pénzpiacokat az egész világon. Powell elnök beszédben indokolja majd meg szerdán a Fed döntését, de a KPMG szakértője azt jósolja, hogy nem kötelezi el magát a jegybank szerepet betöltő pénzintézet feje semmilyen irányban sem: „Nagyon is kockázatos a jelenlegi inflációs helyzet, a jelek arra mutatnak, hogy a gazdasági teljesítmény gyengül. Ilyen körülmények között Powell nem kötelezheti el magát, minden opciót nyitva kell tartania.”

A KPMG szakértője szerint könnyen előfordulhat, hogy a Fed nem ad ki negyedéves előrejelzést sem, mert annyira képlékeny a helyzet. Nemrég a pandémia idején volt már ilyen: 2020 márciusában pontosan ez történt.

A Federal Reserve Board igazgatótanácsa megosztott. „Mindenki azt várja el a Fedtől, hogy egységes maradjon, de ilyen változékony időkben ez nagyon nehéz. Két hete még mindenki 50 pontos kamatemelést várt tőlük” – nyilatkozta a KPMG szakértője, aki szerint egyelőre leállnak a kamat emelésével. Mások ezt másképp látják: „Most mondhatja azt Powell, hogy emelünk minimális mértékben, majd szünetet tartunk. A piac ezt örömmel fogadná. Ha viszont nem csinálnak semmit, nem sokkal az után, hogy belengették az 50 pontos emelést, akkor a piacon azt gondolnák: a Fed nem veszi igazán komolyan az infláció elleni harcot” – mondta a Bleakley Financial Group vezető elemzője. Peter Boockvar így vázolta fel a jövőt a CNBC-nek: „akármit dönt a Fed, rögös út áll előttünk.”

Hasonló történt egyébként a múlt héten az euróövezetben is: a banki nehézségek ellenére az Európai Központi Bank kitartott az 50 bázispontos emelés mellett, éppen azért, hogy ne növelje a piaci bizonytalanságokat.

Mit mond Yellen pénzügyminiszter, aki nem is oly rég a FED elnöke volt? Janet Yellen igyekezett megnyugtatni a globális pénzpiacot, amikor az amerikai bankszövetség előtt megerősítette: „Megvan a tervünk arra, hogyan kezeljünk egy bankválságot. Rendszerben gondolkodunk, nemcsak egyes bankokat akarunk megmenteni” – idézte a CBS az amerikai pénzügyminisztert.

Kell-e szigorítani az ellenőrzési rendszeren, hiszen 15 éve a legnagyobb bankválság alakult ki az Egyesült Államokban? „Nem akarok arról spekulálni, hogy milyen intézkedéseket kellene tennünk, ha több bank is becsődöl, de azt hiszem, hogy itt az idő: vizsgáljuk felül a pénzügyi ellenőrző rendszerünket” – fogalmazott a politikus.

Az amerikai pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy más a helyzet, mint 2008-ban: „ma a pénzügyi rendszerünk sokkal erősebb, mert olyan intézkedéseket hoztunk a válság után, amelyek javítottak a tőkemegfelelési mutatókon. A biztonságos és egészséges bankrendszer létfontosságú az USA gazdaságának szempontjából. Ezért nagyon figyelünk, végezzük a feladatunkat, éberek vagyunk” – mondta Janet Yellen az amerikai bankároknak.

A bankválság esetleges következményeiről ebben a podcastban beszélgettünk:

Fülke a Credit Suisse összeomlásáról: Mi történik a bankokkal? Újra 2008-at írunk?

Mit jelent nekünk az, hogy egy amerikai meg egy svájci bank összeomlik? Miért figyelte a világ rémülten a Credit Suisse agóniáját? Egyáltalán hogyan történhetett meg ilyesmi egy stabil óriásbanknál? És miért nem lehet egyszerűen hagyni bedőlni? A Fülke adásában Nagy Iván László Gyükeri Mercédesszel és Sztojcsev Ivánnal beszélgetett.