Gazdaság hvg.hu 2023. február. 17. 18:05

Bulgária 2025 elejére halasztotta az euró bevezetését

A nemzeti statisztikai hivatal kimutatása alapján 2022-ben 15,3 százalékos volt az éves infláció Bulgáriában.

„Bulgária lemaradásban van a szükséges törvényi előfeltételek megteremtésében" – közölte Roszica Velkova pénzügyminiszter Szófiában. Az euró bevezetésének új céldátumát ez alapján 2025. január elsejében jelölte meg a miniszter, bár nem zárta ki a korábbi bevezetés lehetőségét sem.

Bulgária már 2020 júliusában belépett az euró előszobájának tekintett ERM-II rendszerbe, ahol legalább két évet kell eltölteni úgy, hogy teljesíti valamennyi, a közös európai deviza bevezetéséhez szükséges kritériumot. A szófiai kormány eddig 2024 elejére tervezte az euróövezeti belépést, ám az elmúlt időszakban két nagy nemzetközi hitelminősítő intézet is kétségbe vonta ezt, egyebek között a magas inflációs rátára hivatkozva: tavaly átlagosan 15,3 százalékos volt az éves drágulás az országban.

Velkova aggódik amiatt, hogy a belépés bizonytalanná vált dátuma miatt romolhat az ország hitelképességi besorolása is.

Az euró bevezetésének előkészítéséhez szükséges törvények menetrend szerinti elfogadása a parlament feloszlatása miatt akadt el az április 2-re kitűzött új választások miatt. A késlekedés miatt Bulgária a február végén esedékes konvergenciajelentés kiadását is elhalasztja.

Horvátország beelőzte Magyarországot, de kell nekünk az euró a vármegyében is?

Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené. „Mától a magyarországi Baranya vármegye és a horvátországi Baranjska županija között megszűnt a határellenőrzés!

 

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.