25,7 százalékosra nőtt az infláció januárban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal.

Ez 1996 februárja óta a legnagyobb infláció Magyarországon.

Novemberben és decemberben is az EU legmagasabb inflációja volt a magyar, ez azóta sem változott. Az EU 27 tagállama közül eddig 19 közölte a januári adatot, ezek közül 18 már túljutott az inflációs csúcson, a kivétel Magyarország.

Igaz, volt négy ország is – Lettország, Észtország, Franciaország és Spanyolország –, ahol most magasabb az infláció, mint decemberben volt, de ott még korábban volt a csúcson a drágulás. És persze a két balti államban 20 százalék környéki inflációt jelent ez, a franciáknál viszont az infláció megugrása azt jelenti, hogy 6,7-ről 7 százalékra nőtt, a spanyoloknál 5,5-ről 5,8-ra.

Visszatérve Magyarországra: a gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció egy hónapja 24,8 százalék volt, most 25,4. Az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott nyugdíjas infláció 26,5 százalékosról 27,4 százalékosra nőtt. Ha pedig nem éves, hanem havi alapon nézzük a számokat, akkor azt kapjuk, hogy decemberről januárra 2,3 százalékkal nőttek az árak.

A januári szám (2022 januárjához képest mérve a drágulást) a következőképp állt össze:

• a háztartási energia 52,4 százalékkal drágább, mint egy éve ilyenkor,
• az élelmiszerek ára átlagosan 44 százalékkal nőtt,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási fogyó cikkekkel és lakásjavító eszközökkel, 26,3 százalékkal drágább,
• az alkoholos italok és dohányáruk 15,5 százalékkal drágultak,
• a tartós fogyasztási cikkek 13,5 százalékkal,
• a szolgáltatások ára 11,3 százalékkal nőtt,
• a ruháké pedig 8,9 százalékkal.

Természetesen az egyéni fogyasztási szokások alapján mindenki másmilyennek érzékelheti az inflációt, mint ami a hivatalos szám. Ezért is készítettük el a HVG Személyes Inflációs Kalkulátort, amellyel mindenki a saját vásárlási szokásai alapján kiszámolhatja, hogy az ő inflációja mekkora.

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.

A KSH mindig az év elején súlyozza át az infláció összetevőit, hogy a mutató minél jobban kövesse a vásárlási szokások változását. A 2023-as számokat a 2021-es, valamint a 2022 január-szeptemberi fogyasztási adatok alapján súlyozzák, márpedig tavaly az árstopok miatt a vásárlási szokások igencsak megváltoztak. A maximalizált árú termékek súlya nőtt az infláció kiszámításakor, és mivel az ételeknél azóta sem változott az ár, az ottani 0 százalékos mutató lejjebb húzta az átlagot. A benzinnél egészen más a helyzet: az nagyobb súlyt kapott, mivel tavaly óriásit nőtt a fogyasztás – 2022-ben 7, idén már 8,7 százalékos súllyal számít bele az inflációba – viszont az árstop eltörlésével már jelentős drágulást is mér a KSH. A járműüzemanyagok most átlagosan 35,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak.

Kérdés, meddig maradnak a még most is meglévő árstopok. A kormányt egyre többen kérik, hogy vezesse ki ezeket – hiszen az inflációt nem képesek letörni, cserébe ellátási problémákat és áruhiányt okoznak – és most már Nagy István agrárminiszter is belengette azt, hogy meg lehetne szüntetni az árstopot, amikor elérkezik a most aktuális határideje, április 30-a.

A HVG havi bolti tesztjében is arra jutottunk: az élelmiszerárak csökkenése nem állt meg. Ezzel vág egybe a KSH részletes adatsora is. A kenyér 80,6, a tojás 79,4, a vaj és vajkrém 76,6, a sajt 76,1, a tejtermékek 75,8, az édesipari lisztesáru 73,8, a száraztészta 66,4, a margarin 57,9, a péksütemények 56,3, a baromfihús 48,3, a tej 48,2 százalékkal drágább, mint egy éve. Az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9 százalékkal csökkent. Ha pedig nem a tavaly januárihoz, hanem az előző hónaphoz hasonlítjuk, az látszik, hogy a tojást kivéve mindegyik élelmiszer drágult.

MTI / Bodnár Boglárka

Az energia árának 52,4 százalékos növekedésén belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7 százalékkal nőtt. Nyilván ezek a számok torzítanak: nem mutatják azt, hogy a rezsicsökkentési határ alatt maradók könnyebben megússzák, aki viszont kicsúszik a fogyasztási korlátból, az az átlagnál sokkal nagyobb rezsinövekedést él meg. Az MVM még a fűtési szezon előtt tett közzé adatokat: akkor a villanyszámlák harmada, a gázszámlák ötöde lógott ki a rezsicsökkentésből. Az enyhe januári időjárás, illetve a kötelezően előírt, vagy kényszerből vállalt spórolás miatt valószínűleg többen férhettek be a rezsicsökkentési hatás alá, decemberről januárra 4,7 százalékkal kevesebbet kellett átlagosan fizetni a vezetékes gázért.

És mivel az árak annyira nőnek, hogy a fizetésemelések nem tudják tartani a tempót – a reálkereset a legfrissebb, még 2022. novemberi adat szerint 4,7 százalékkal csökkent egy év alatt –, sokan keményen spórolnak a vásárlásaikon.

Az élelmiszerboltok forgalma decemberben 8,3 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ekkora visszaesést utoljára a 2008–2009-es válság idején mért a KSH. A nem ételt árusító boltokban 0,4 százalékkal esett vissza a forgalom egy év alatt, a benzinkutakon pedig decemberre még 1,3 százalékos növekedés látszott, de abban benne volt a hónap első hat napjának pánikvásárlása a benzinárstop kivezetése előtt. Ezek a számok a megvásárolt termékek mennyiségét jelentik, a durva infláció miatt úgy vásároltunk kevesebb árut, hogy jó ötödével több pénzt hagytunk ott a kasszáknál.

Meddig még?

Abban a legtöbb elemző – és a kormány is – biztos volt, hogy januárban decemberhez képest még emelkedni fog a drágulás üteme. A legtöbbek szerint talán februárban még ennél is nagyobb lesz az infláció, de már nem biztosan, utána viszont lassan csökkenni kezdhet a drágulás üteme. De tényleg csak lassan: a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az év első felében még 20 százalék fölötti számok érkeznek, és csak utána kezd majd drasztikusan lassulni az infláció.

Vannak biztató jelek, a Gabonaszövetség szerint például februártól akár olcsóbb is lehet a kenyér, miután a malmok 5 százalékkal csökkentik a liszt árát. Bige László, az ország legnagyobb műtrágyagyárának tulajdonosa arról beszélt, hogy a gáz világpiaci árának csökkenésével olcsóbb lett a műtrágya is, ami fékezheti a mezőgazdasági árakat. Raskó György agrárközgazdász pedig egy sokkal kínosabb részletet emelt ki: egyre kevesebb ételt tudnak eladni, főleg magyar terméket, márpedig emiatt csökkenteni kell az árakat, ahol ez megoldható, „ennél nagyobb inflációfékező eszköz nincsen”. Szerinte például a tejtermékek árai 15–20 százalékkal eshetnek április-május környékén. Segít az is, hogy a forint erősebb, mint néhány hónapja, így relatíve olcsóbb külföldi alapanyagokat beszerezni. A boltok mindenesetre érezhetően többet akcióznak, és a héten két diszkontlánc is bejelentette, hogy jelentősen csökkenti a saját márkás vaj árát.

AFP / JAMES HARDY

Vagyis Orbán Viktor nem vállalt teljesíthetetlen feladatot, amikor azt ígérte, hogy az év végére egyszámjegyűre csökken az infláció. Ennek a részletei közül a forintárfolyam erősödéséhez van köze a kormánynak (hiszen a korábbi gyengülést részben az Európai Bizottság és a kormány közötti vita okozta), a földgáz árának esése, az élelmiszer-alapanyagok árának csökkenése a sokáig enyhe tél miatt viszont olyan dolog, amihez nem sok köze van a kormánynak. Ahhoz már annál több köze van a gazdaságpolitikának, hogy lassan már nem lehet hova tovább árakat emelni, mert nem marad, aki kifizessen még ennél is többet. Sőt, a kormány politikája inkább afelé mutat: inkább legyen egy ideig még magasabb infláció, csak a recessziót kerüljük el.

De arról sem érdemes elfeledkezni, hogy az év végére 10 százalék alatti infláció annyit jelentene, hogy innen már csak egy keveset nőnek az árak, nem pedig azt, hogy összességében olcsóbb lenne az életünk.