5,3 százalékkal többet vásároltak a magyar boltokban 2022-ben, mint egy évvel korábban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az összesített éves adatot. Ez elsőre kimondottan jó hírnek tűnhet, de sokkal rosszabb, ha ránézünk a részletekre:

a növekedés legfőbb oka ugyanis az, hogy a benzinkutak 24,2 százalékkal növelték a forgalmukat, ételből már kevesebbet vettek, mint 2021-ben.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ezek a megvásárolt termékek mennyiségét jelzik, nem az összesített árat. Az árakban az infláció miatt óriási növekedés volt – 2022-ben 17 098 milliárd forintot költöttek el a boltokban, 2021-ben még csak 14 107 milliárdot.

(Ha az egeret az egyik vonal fölé húzza, vagy érintőképernyőn kiválasztja valamelyik grafikont, akkor az adott üzlettípus részletes forgalmát is láthatja havi bontásban.)

A benzinkutak forgalma január és november között mindegyik hónapban sokkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek a csúcsán, márciusban több mint másfélszeres volt a növekedés – akkor volt a március 15-i hosszú hétvége előtti pánikvásárlás, ami a kormány szerint nem számított pániknak.

Az nem derül ki az adatokból, hogy a hatalmas növekedésből mennyit magyaráz az, hogy külföldről sokan jöttek át vásárolni az akkor még nyomott árú magyar benzint. Az mindenesetre jó alapot ad a becslésre, hogy miután május legvégétől már csak magyar rendszámmal lehetett 480 forintért tankolni, 37-ről 18–27 százalékra esett le a forgalomnövekedés. És persze ott van a növekedés okai között az is, hogy 2021 elején még voltak lezárások, kevesebben jártak be a munkahelyükre, máshova meg jószerivel egyáltalán nem.

Veres Viktor

Az, hogy még decemberben is minimális, 1,3 százalékos növekedést mértek, pedig akkor már nem volt árstop a hónap utolsó három hetében, csak addig tűnik meglepetésnek, amíg vissza nem emlékszünk arra, mekkora pánik volt a benzinkutakon december első hat napján. Akkor még 480 forint volt a benzinár, viszont egyre több kút fogyott ki az üzemanyagból, így aztán ahol éppen lehetett benzint kapni, ott gyakorlatilag azonnal felvásárolták a készletet. Novemberről decemberre így is visszaesett a benzinkutak forgalma 18,4 százalékkal.

Ami igazán mutatja, hogy mekkora baj van a magyar gazdaságban, az az élelmiszerüzletek forgalma.

Ez ugyanis éves összesítésben 1,5 százalékkal csökkent 2021-hez képest. Ehhez képest 19,4 százalékkal több pénzt hagytunk ott a pénztáraknál, azaz sokkal több pénzért már kevesebbet vásároltunk. Még rosszabb a helyzet, ha a trafikokat és italboltokat kivesszük ebből, és csak az „élelmiszer jellegű vegyes” üzlet nevű kategóriát nézzük: ez az elsőre bonyolult név foglalja egybe az összes szupermarketet, kisboltot, diszkont áruházat, minden olyan üzletet, ahol más termékek mellett ételt is lehet kapni, összességében a magyar bolti forgalom több mint háromnegyedét ezek adják. Ezekben éves szinten 2,6 százalékkal esett vissza a forgalom, decemberben pedig már 10,5 százalékos zuhanást mért a KSH.

Az összes élelmiszerüzletre visszatérve: havi bontásban az áprilisi az egyetlen olyan szám, amely még egész elfogadhatónak tűnik, akkor 6,9 százalékos volt a növekedés. De ennek az oka is egyszerűen annyi, hogy 2022-ben április közepén volt húsvét, 2021-ben pedig rögtön a hónap első hétvégéjén, vagyis ezúttal a teljes húsvéti nagybevásárlás az áprilisi adatokban jelent meg, még azoké is, akik előrelátóan nem a hosszú hétvége előtti csütörtökön próbáltak mindent megvenni.

Június óta viszont minden egyes hónapban kevesebb élelmiszer fogyott, mint 2021 azonos időszakában. Ennek az eddigi mélypontja a decemberi nagyon-nagyon csúnya, 8,3 százalékos visszaesés. Virovácz Péter, az ING elemzője erről azt írta, hogy rendkívül gyenge, a legtöbb elemző előzetes várakozásától „drámaian elmaradó” volt az évzárás.

Mint mondta, „az extrém inflációs környezetben a háztartások egyre jelentősebb mértékben fogják vissza az élelmiszerre fordított kiadásaikat, ezért tapasztalhatunk az éves bázisú adatokban ilyen jelentős mértékű visszaesést. A vásárlóerő csökkenése tehát már nagyon komoly visszaesést okoz a fogyasztásban.”

A nem ételt árusító boltok forgalma február és május között nőtt nagyon nagyot, így aztán éves szinten is 5,8 százalékos lett az ottani növekedés. A nagy tavaszi ugrásnak az egyik fontos oka sajnos a bázishatás: 2021-ben épp ezek a fajta üzletek voltak azok, amelyekre az év eleji boltzár vonatkozott – ételt lehetett vásárolni –, így aztán most ahhoz képest egy átlagos tavasz is nagy emelkedést jelentett volna.

Vásárlók a Háda egyik budapesti turkálójában. A használtcikkek iránti kereset jelentősen nőtt.

Túry Gergely

De ez a tavasz nem volt átlagos. 2021 novembere és 2022 márciusa között a kormány nagyjából kétezer milliárd forintot szórt ki az emberek közé a választásra készülve, ők pedig köszönték szépen, rohantak vásárolni (és a Fideszre szavazni). A Magyar Nemzeti Bank úgy számolt, hogy abból az 1592 milliárd forintból, amely az osztogatásnak a 2022-re eső része volt, szeptemberig majdnem 1100 milliárdot költöttek el. Ebből 70 milliárdot fordítottak hiteltörlesztésre,

595 milliárd forintot azonban a mindennapi vásárlásokra, 427 milliárdot pedig egyszeri nagyobb kiadásokra költöttek el,

vagyis a pénz elment vásárlásra, házra, bútorokra, autóra vagy nyaralásra. Hogy pontosan mennyit hagytak ebből a boltokban, az nem derül ki, de nyilván több száz milliárd forintos összegről van szó. Ami legalább abból a szempontból persze jó, hogy pörgette a gazdaságot, de annak, az ingyenpénznek lett egy kellemetlen mellékhatása: ez is tovább gerjesztette az inflációt.

Az infláció éves szinten 14,5 százalékos volt, decemberre már 24,5 százalékra ugrott meg. Azt, hogy a saját fogyasztási szokásai alapján ki mekkora drágulást érzékelhet, azt bárki kiszámolhatja a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorával:

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.

És a kampányban kiosztott pénz mostanra elfogyott. Október óta már a nem ételt árusító boltokban is kevesebb árut adnak el, mint 2021 végén, decemberben épp 0,4 százalékos volt a visszaesés. Erről írta azt Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője: az ilyen tartós cikkek forgalma általában jól mutatja a konjunktúraciklus pozícióját, ezért is rossz hír, hogy október óta már ez is a negatív tartományban jár. „A tavalyi év első felében a magas bérkiáramlás és a fiskális transzferek támogatták a forgalom látványos bővülését, a harmadik és negyedik negyedévi adatokon azonban már jól látszik, hogy ezek a hatások elenyésztek, miközben a háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra is egyre többet harap ki a még mindig erősödő infláció és a megemelkedett rezsiköltségek” – tette hozzá.

Virovácz Péter pedig azt a fontos részletet emelte ki: novemberről decemberre 1 százalékkal nőtt a nem élelmiszerüzletek forgalma, amit az okozott, hogy a használtcikk-üzletekben 31 százalékkal több terméket vásároltak. Ezekben az üzletekben szinte mindig válság idején ugrik meg a forgalom, úgy tűnik, hogy ezúttal a karácsonyi bevásárlás jelentős részét is ott intézték.