Vasárnaptól élnek az EU-s embargó mellett az EU és a G7 államok közös ársapkái is az orosz olajtermékekre. Ennek értelmében a nyugati tengeri szállítmányozási cégek, illetve biztosítók és viszontbiztosítók csak akkor közreműködnek az orosz finomított áruk, például a dízel vagy a kenőolajok harmadik országokkal folytatott kereskedelmében, ha a vásárlók a drágább termékeket legfeljebb 100, az olcsóbbakat pedig 45 dollár per hordós áron veszik meg.

A mechanizmus ugyanaz, mint az orosz nyersolajra már december elején bevezetett ársapka esetén. Ott 60 dolláros az árlimit, és az az intézkedés azért nem volt látványos, mert az orosz nyersolaj ára a korlátozás élesedése előtt is 60 dollár körül, illetve az alatt mozgott - azóta pedig alatta is maradt.

Jön a legsúlyosabb szankció: tényleg válságot hoz a szakítás az orosz dízellel?

Vasárnaptól tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba. Akik pedig még tudnak csővezetéken orosz nyersolajat venni, azok csak megkötésekkel kereskedhetnek az abból finomított termékeikkel. Felbukkant két új ársapka is. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a változásokról. Február ötödikén élesedik az Európai Unió az orosz olajtermékekre kivetett embargója.

Az orosz exportdízel viszont január első felében 115-120 dollár per hordós áron talált gazdára, tehát magasabb szinten, mint a hetek óta lebegtetett, péntek este pedig végül meg is állapított ársapka. Nagy kérdés volt, hogy ebben az esetben, amikor látványos, hogy tétje van, működni fog-e az újabb limit. A Bloomberg szombati cikkében leírtak szerint nem, hogy működni fog, de már működik is.

A lap az Argus Media-tól gyűjtött adatai szerint a balti-tengeri kikötőkből szállított orosz exportdízel ezen a héten már átlagosan 90 dollár per hordó áron kelt el, nagyjából 25 százalékkal a nyugati dízelek - és 10 dollárral a még csak nem is élesedett ársapka szintje alatt.

Az adatok szerint az orosz dízel január 23-án kezdett el látványosan elszakadni a nem orosz, Északnyugat-Európába szállított dízelek árgörbéjétől. Aznap a nem orosz áru 139,1, az orosz 113,6 dollárba került hordónként. Másnap 134,2,-109, 25-én már 129,8-104,3 volt az állás, múlt csütörtökön, 26-án pedig már az ársapka alá csökkent az orosz dízel ára: míg a nem orosz 130,5 dollárba került, addig az Ukrajnát lerohanó ország terméke 99,7 dollárért kelt el átlagosan. Az orosz dízel árgörbéje azóta is lefelé tart, január 30-án 90,3 dollár volt. Ezek a Bloomberg által begyűjtött legutóbbi adatok. A lap szerint a kereskedelem mostnai bizonytalanságai miatt lehetséges a további árcsökkenés.

Két dolgot fontos megjegyezni: Oroszország a tavaly kiépített árnyékflottájával meg tudja kerülni az EU-s ársapka szabályait, tehát várhatóan lesznek a termékekből is olyan szállítmányai, melyek a nyugati cégek közreműködése nélkül, valószínűleg tehát magasabb áron jutnak majd célba, ahogy a nyersolaj esetében is. A másik dolog, hogy lehetséges, a nyugati elemzők túlbecsülik az oroszok ársapkás veszteségeit, mert a tiszta, nyugati piacon alkalmazott módszerekkel számolnak, ami a zártabb, távol-keleti piacok szállításaira nem biztos, hogy valós eredményeket ad ki.

Ami az orosz dízel exportmennyiségének alakulását illeti: tavaly Európa napi 650 ezer hordót vett az oroszoktól, és idén év elején a kontinens még jól bevásárolt belőle, feltöltötte a készleteit. Ennek a vásárlásnak most vége, a Wood Mackenzie pedig megbecsülte, hogyan néznek majd ki idén az átlagszámok a tavalyiakhoz képest. Az eddigi adatok és trendek szerint Oroszország a kieső európai piac igényéből napi 450 ezer hordót át tud irányítani azon partnereihez, akik eddig csak korlátozottan vettek tőlük árut, és most lépnek elő fontosabb vásárlókká. Törökország ilyen, valamint számos afrikai és latin-amerikai ország. Európa elvesztésével azonban a cég számításai szerint Oroszország napi 200 ezer hordó dízelnek nem talál majd új vevőt.