Ugyan egy rendelettel már átírta a kormány a költségvetést, a parlament elé is beviszik, miközben az év már javában tart.
A parlament elé viszi a kormány a 2023-as költségvetés átírását – jelentette be a Pénzügyminisztérium.
A büdzsét már tavaly tavasszal megírta a PM, majd júliusban meg is szavazták azt a képviselők. Azóta néhányszor már módosították, majd decemberre kiderült, hogy az egész terv teljesen tarthatatlan, az alapjairól kellett újraírni. Nem siették el, december 29-én este jelent meg a Magyar Közlönyben a határozat, benne az új számokkal. Ezt viszik be a parlament elé – és mivel az első parlamenti ülést valamikor február közepén-végén fogják tartani, a képviselők majd úgy vitázhatnak a 2023-as büdzsé újraírt számairól, hogy akkor már minimum másfél hónapja tartani fog az év.
A minisztérium a közleményében azt emelte ki: az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárdosra növelték a Rezsivédelmi Alapot. Ahogy azt bemutattuk, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyrészt sokkal többet fogunk adózni, ahogy minden drágul, és ebből a többletből átirányítanak pénzt a rezsiköltségekre, másrészt pedig egy több mint ezermilliárdos lyukat ütöttek a költségvetésen az első terv elfogadása óta, vagyis a rezsivédelem a hiányt növeli. A rendelettel átírt költségvetést már részletesen elemeztük:
Az utolsó fillérig megnéztük, hogyan írta át a kormány a költségvetést
Ahogy drágul minden, sokkal több adót fogunk fizetni, így aztán lesz miből költeni - olvasható ki a költségvetés teljesen újraírt, épp az év vége előtt kihirdetett verziójából. A rezsi annyira elszáll, hogy a különadók nem lesznek elegendőek a rezsivédelmi alapra, az állam inkább üt egy ezermilliárdosnál is nagyobb lyukat a kasszán.
Fontos változás a rendeletben kihirdetett módosításhoz képest, hogy a benyújtott törvényjavaslatban még nagyobb arányú államadósság-csökkentéssel számol a kormány, a GDP-arányos államadósságot 73,5 százalékról 69,7 százalékra javítaná az év végére. Az a prognózis nem változott, hogy éves szinten másfél százalékkal nőhet a GDP, az infláció pedig az év végére lemehet 10 százalék alá (valamiért ez utóbbinál nem éves átlagot írt a kormány, az valószínűleg 15 százalék fölött lehet).
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.