Az országban 2017-ben vezették újra be a kényszermunkát büntetőjogi szankcióként.
Az orosz hadiipar egyre nagyobb mértékben támaszkodik a kényszermunkára ítélt rabokra munkaerőként, hogy képes legyen teljesíteni a háborús erőfeszítések diktálta iramot – írja a brit védelmi minisztérium. 2022 novemberében a legnagyobb orosz tankgyártócég, az Uralvagonzavod 250 embert állított munkába a gyártósorain.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 13 January 2023
— Ministry of Defence ������������ (@DefenceHQ) January 13, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/Jr7a7koW8O
������������ #StandWithUkraine ������������ pic.twitter.com/s9NzHapWmK
A kényszermunkának megvannak a maga hagyományai Oroszországban, már Dosztojevszkij is írt a szibériai büntetőtelepek viszontagságairól, illetve Szolzsenyicin nagy kétkötetes munkáját a GULAG-szigetcsoportról talán nem is kell nagyon senkinek sem bemutatni. A kényszermunka intézménye azonban csak annyira tűnt el, mint a Szovjetunió, és ahogyan az utóbbi elkezdett fokozatosan visszatérni az orosz rögvalóságba, úgy hozta magával az előbbit is. Oroszország 2017-ben vezette be újra büntetésnemként a kényszermunkát.
A jelenleg legalább 400 ezer főt számláló orosz börtönpopulációra egyedi munkaerőforrásként tekintenek az ország vezetői, amit a „különleges katonai művelet” szolgálatába állíthatnak.
(Képünkön Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscég vezetője látható, amint egy orosz börtön udvarán a fogvatartottak között toboroz katonákat az ukrajnai háborúba)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.