Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A NATO-ellenes, elszakadáspárti vezetésű boszniai szerb államalakulat rövid időn belül 100 millió euró támogatást és 110 millió euró hitelt kapott a magyar államtól rendkívül alacsony kamatra. E pénzek nélkül már jövőre nagy bajban lennének. Eközben az OTP helyi leánya 50 millió eurós hitelt nyújt a montenegrói kormánynak.
A montenegrói kormány megerősítette, hogy 50 millió euró (20 milliárd forint) hitelt vett fel a CKB Banktól – írja a Balkaninsight.com. A CKB a magyar OTP leánya. Aleksandar Damjanovic pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a kölcsön törlesztését egy év türelmi idő után kell elkezdeni, a pénzt öt év alatt kell visszafizetni, a kamat évi 7,5 százalék.
Montenegróban az idei kormányválság után költségvetési kiigazítás zajlik, az új kabinet eddig összesen 55 millió euró hitelt vett fel. A pénzügyminiszter szerint az újabb, CKB-kölcsön célja a jövő évi költségvetési tartalékok biztosítása. Damjanovic november elején járt Budapesten, ekkor tárgyalt Csányi Sándor OTP-vezérrel egy kétoldalú hitelmegállapodásról. Magyarországi látogatásán Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel is találkozott, a téma az volt, hogy magyar cégek hogyan vehetnek részt különféle montenegrói infrastruktúra-projektekben.
Montenegró költségvetése egyébként épp egy nagy infrastruktúra-projekt miatt van bajban.
Az ország egymilliárd euró hitelt vett fel a kínai Eximbanktól autópálya-építésre, aminek törlesztését 2021-ben kellett elkezdeni.
Ez a tartozás az ország teljes államadósságának mintegy harmadát teszi ki. A beruházás ráadásul nem halad valami jól, a kínai kivitelező nem volt képes tartani az ütemtervet, ráadásul a környezetvédelmi előírásokat sem tartotta be. Ahogy az Magyarországon is ismerős a Budapest-Belgrád vasútról: a kínaiak előszeretettel finanszíroznak úgy projekteket világszerte, hogy a beruházások kivitelezésében minimum részt kívánnak venni. A Budapest-Belgrád esetében a kivitelező egy magyar-kínai konzorcium, amelynek magyar felét Mészáros Lőrinc és családja különféle érdekeltségei alkotják.
A 4iG és Mészáros Lőrinc is ott van Montenegróban
Magyar cégek, a magyar állam, az államhoz, illetve az állampárthoz köthető szereplők rendkívül aktívak Montenegróban, a Balkaninsight szerint 2006 óta körülbelül félezer milliárd eurónyi befektetés valósult meg.
Az országban a legnagyobb magyar szereplő az OTP, amely 2006-ban vásárolta fel a CKB-t, majd pár évvel később a Societe Generale Montenegro többségi tulajdonrészét. Ezzel mára az OTP-é a montenegrói bankrendszer 40 százaléka. Adva, hogy az OTP ilyen jelentős szereplő az országban, tulajdonképpen nem meglepő, hogy az állam egy OTP-leánytól vett fel hitelt. És persze az OTP nem állami cég, sőt még csak nem is különösebben Fidesz-közeli, bár Csányi Sándor közeli viszonyt ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ha másként nem, mint a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke.
2010 óta a Fidesz gazdasági holdudvarához tartozó, Magyarországon állami megrendelésekkel és támogatásokkal felhízlalt cégek terjeszkednek erőteljesen az országban. Mint a Jászai Gellért-féle 4iG, amely tavaly vásárolta meg a montenegrói Telenort. A Telenor Montenegro 2021 végén 5G frekvenciákat vásárolt hálózatfejlesztési programja keretében, illetve az anyavállalat támogatásával több millió eurót fordít az 5G hálózati infrastruktúra kiépítésére és fejlesztésére az országban.
Természetesen Mészáros Lőrincnek is vannak érdekeltségei Montenegróban. 2021 közepén a felcsúti milliárdos cégcsoportjának központi vállalata, az Opus Nyrt. bejelentette, hogy 1,025 milliárd forint külpiaci növekedési támogatást nyert a Hunguest Hotels Zrt. és leányvállalata, a Hunguest Hotels Montenegro Doo. a montenegrói Hunguest Hotel Sun Resort szálloda fejlesztésére.
A nyomulás természetes, de nem így és ennyire
A magyar állam, a Fidesz, továbbá a párthoz köthető és nem köthető vállalatok az egész Balkánon meglehetősen aktívak, nem csak Montenegróban. Ez amúgy nem feltétlenül különös vagy ördögtől való dolog, minden ország részéről természetes törekvés, hogy a vele szomszédos államokban igyekszik erősíteni politikai-gazdasági befolyását. Különösen a nálánál kisebb, szegényebb, gyengébb országokban, hiszen azokban az ilyen törekvéseket egyszerűbb sikerre vinni. Ami a vállalkozásokat illeti, szegényebb országokban egyszerűbb és olcsóbb pozíciókat szerezni és működni, mint gazdagabbakban. Nem véletlen, hogy a német vállalatok előszeretettel működnek Magyarországon, míg ez fordítva nem igaz.
Azonban nyugodtan kijelenthető, hogy a Fidesz, a magyar állami intézmények és a Fideszhez kötődő gazdasági szereplők balkáni nyomulása mind külpolitikai, mind kifektetési (külföldi beruházási) szinten messze túlmutat azon, ami még normálisnak tekinthető.
A kormány mentőövet dobott fél Boszniának
A Bosznia-Hercegovinát alkotó két entitás közül az egyik,
a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság épp a napokban kapott 110 millió euró (44 milliárd forint) hitelt a magyar Eximbanktól
10 évre, 5 százalékos kamatra. Ez a kölcsön már sokkal pikánsabb, mint az OTP-féle Montenegróban. Az 5 százalékos kamat már rendkívül alacsonynak tekinthető – a magyar állam jelenleg 8 százalék fölötti hozammal képes 10 éves állampapírokat kibocsátani.
Az Eximbank állami intézmény, amelynek feladata elvileg a külkereskedelem fejlesztése jegyében külkereskedelmi ügyeletek finanszírozása lenne, nem pedig más szuverén államalakulatok működésének finanszírozása. Szó se róla, az Eximbank az elmúlt években már számtalan, minimum megkérdőjelezhető és/vagy gyanús finanszírozási műveletet hajtott végre. Egyebek mellett amikor hitelt nyújtott Andy Vajna érdekeltségének a TV2 megvásárlásához.
A pénz beismerten a boszniai szerb entitás működésének fenntartására, illetve lejáró adósságának finanszírozására kell. Október elején választások voltak a Szerb Köztársaságban, a helyi elnökválasztást szűk többséggel végül újra Milorad Dodik nyerte. A választások előtt azonban hitelből nagyon kiköltekezett Dodikék kormánya, többek között jelentős nyugdíj- és közalkalmazotti béremelésekkel – emlékeztet cikkében a Szabad Európa. Az Exim-hitel ráadásul már a második jelentős magyar finanszírozási manőver rövid időn belül, a helyi választások előtt a magyar állam 100 millió euró vissza nem térítendő „gazdaságfejlesztési” támogatást adott a boszniai Szerb Köztársaságnak.
Valószínűsíthető, hogy
a magyarországi források nélkül a boszniai szerb entitás, a közeljövőben legalábbis, nagyon súlyos finanszírozási problémákkal nézne szembe,
hiszen jövőre mintegy 240 milliárd forint külső adóssága jár le. Ezzel a Dodik-vezetés olyan szinten lekötelezetté vált a magyar állam (a Fidesz-kormány) felé, ami már egyértelműen függőségi viszonyt jelent.
Putyin barátai
A magyar állam a Fidesz irányítása alatt egyébként előszeretettel osztogat „gazdaságfejlesztési” támogatásokat a környező országokban, a határokon túl, elsősorban a magyarlakta területeken komplett hálózatok működnek a pénzek elosztására (alapítványok, kereskedőházak). Továbbá a magyar állam a Bethlen Gábor-alapon keresztül évi tízmilliárdos nagyságrendben támogat egyes határon túli intézményeket és beruházásokat. Miközben egyébként az ország belügyeibe történő súlyos beavatkozásként értékeli, ha más államok Magyarországra próbálnak támogatásokat eljuttatni, úgy, hogy a pénzek elosztása fölött nem a párt/állam diszponál – ld. a Norvég Alap forrásai körüli botrányokat.
A Dodik-féle boszniai szerb vezetés finanszírozása két okból különösen aggályos. Egyrészt a boszniai szerb vezetés évek óta egyre erősebben forszírozza a szerb területek elszakadását, amivel az amúgy is törékeny balkáni békét fenyegeti. Továbbá Dodik ellenzi Bosznia NATO-csatlakozását, amivel szintén destabilizálja a régiót. Az, hogy Orbán Viktor és a magyar állam nyíltan és jelentős forrásokkal támogatják a Dodik-féle vezetést annyiban meglepő, hogy a magyar kormány amúgy minden létező fórumon a Balkán nyugati integrációja mellett kardoskodik. Annyiban viszont nem meglepő, hogy Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol mind Aleksandar Vucic szerb elnökkel, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – ahogy Dodik is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
