Éves szinten durva a lakásinfláció, azonban a havi bontású adatokból az is látszik, hogy most már alig tudják hova emelni tovább az árakat.
22 százalékkal voltak drágábbak a lakások az albérletpiacon októberben, mint egy évvel korábban. Csakhogy havi szinten már gyakorlatilag stagnálás látszik: országos átlagban 0,1, Budapesten 0,5 százalékkal nőttek az árak szeptember óta – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com közös lakbérindexéből. Sőt, már a szeptemberi adat is stagnáló volt, azaz itt látszik a válság előszele.
Ha mindezt reálértéken nézzük, azaz az inflációval csökkentjük az árakat, akkor az látszik, hogy a 2020. januári csúcstól az országos bérleti díjak 10, a budapestiek 12 százalékkal maradnak el.
Az ingatlan.com saját adataiból már az is látszik, hogy ha azokon az árakon mennek el a kiadásra kínált lakások, amin meghirdetik őket, akkor a szeptember-októberi trend folytatódni fog, és továbbra sem nőnek tovább az árak.
Budapesten a legnépszerűbb kerületek most Újbuda és Angyalföld, 210, valamint 195 ezres átlagos bérleti díjjal, a legolcsóbb pedig Csepel, 140 ezer forinttal.
Vidéken Debrecenben, Győrben és Veszprémben a legdrágább a lakásbérlés, 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj november közepén. Utánuk jön Székesfehérvár és Tatabánya 140–140 ezer, valamint Szombathely 135 ezer forintos összeggel. A legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Miskolc, Szekszárd, Salgótarján és Békéscsaba, utóbbiakban 80–99 ezer forintért kínálják az albérleteket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.